A kereszténység kapcsolati vallás: kapcsolat Istennel és egymással. Értelmetlen volna azt állítani, hogy az embernek mély a kapcsolata Istennel, ha ez nem hat a másokhoz fűződő viszonyára. A kereszténységet nem lehet légüres térben megélni. Ránk is vonatkoznak az egység elvei, amelyeket Pál az Efezusi levélben taglal.
Olvassuk el Ef 5:15-21 szakaszát! Mit fejez ki Pál a 21. versben? Milyen kapcsolat van az egység és az egymásnak való engedelmesség között?
Az apostol arra tanít, hogy engedelmeskedjünk egymásnak, amihez hozzátartozik a „teljetek meg Lélekkel” (Ef 5:18, RÚF) kifejezés. A Lélekkel való betöltekezés egyik megnyilvánulása, ha engedünk egymásnak, ami az alázat és előzékenység megfelelő hozzáállását tanúsítja az emberi kapcsolatokban. Persze a legtöbbeknek ez nem természetes jellemzője, hanem annak az eredménye, hogy a Lélek a szívünkben él, a Krisztusban való egységet összefogó Lélek ajándéka. Ebből a szemszögből közelítve az engedelmesség olyan belső tulajdonság, ami kifejezi tiszteletünket Krisztus és értünk hozott áldozata iránt.
Ef 5:22–6:9 alapján hogyan hasson a Krisztusban hívők emberi kapcsolataira a kölcsönös engedelmesség értéke otthon és a munkahelyen egyaránt?
A gyülekezet egysége bizonyos mértékig az otthon egységétől függ. Pál kiemeli, hogy a férj és feleség közötti egységnek, szeretetnek és tiszteletnek kell bemutatnia Krisztus szeretetét az egyház iránt, ami önfeláldozó szeretet. Éppen ezért a férjektől, feleségektől, gyülekezeti tagoktól egyaránt elvárható a krisztusi tiszteletadás úgy a családban, mint a gyülekezetben. A krisztusi tulajdonságoknak a gyerekek és szülők, valamint alkalmazottak és alkalmazók (szolgák és urak) kapcsolatában is meg kell mutatkoznia. Jellemezze összhang és békesség az otthonunkat, mint ahogy a gyülekezeti életünket is!
Hogyan kell viselkednünk (az adott helyzettől függően) a családtagjainkkal vagy a munkatársainkkal? A mai részben tárgyalt versekben milyen elveket találunk, amelyek segíthetnek ezt megérteni?
Letöltés |