Cézáreai fogság

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETITANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 24–26;

1Korinthus 1:23

„Kérem az Istentől, hogy előbb vagy utóbb nemcsak te, hanem azok is, akik ma hallgatnak engem, olyanná legyenek, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül” (ApCsel 26:29, RÚF).

Akkor kezdődött Pált kétéves cézáreai fogsága, amikor átszállították a városba (ApCsel 24:27), pontosabban Heródes palotájába (ApCsel 23:35), ami a római helytartó hivatalos rezidenciája volt. Többször kihallgatták, mialatt két római helytartó (Félix és Festus) és a király (II. Agrippa) előtt kellett megjelennie, így végezte a szolgálatot, amit Isten rábízott (ApCsel 9:15).

Pál minden kihallgatás alatt ártatlannak vallotta magát, és arra hivatkozott, hogy nem lehetett bizonyítékot felhozni ellene, ahogyan azt a tanúk hiánya is szemléltette. Ráadásul az egész elbeszélés azt akarja bemutatni, hogy Pál semmit sem tett, ami okot adott volna a letartóztatására. Szabadon is bocsáthatták volna, ha nem fellebbezik a császárhoz (ApCsel 26:32). Viszont a kihallgatások lehetőséget biztosítottak arra, hogy bizonyságot tegyen Jézusról és a feltámadás nagy reménységéről.

Ezek az évek az egyhangú bezártság mellett a mély aggodalom évei is voltak. Úgy tűnik, hogy közben az apostol semmi támogatást nem kapott a jeruzsálemi gyülekezettől, aminek a vezetői még mindig táplálták „magukban azt az érzést, hogy nagyrészt Pál felelős a fennálló előítéletekért” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó, 265. o.).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2018. 3. negyedév

Az apostolok cselekedetei

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: