SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:23-25; János 20:19-23;
Apostolok cselekedetei 20:6-7; Róma 7; 8:1; Jelenések 13:1-17
„Sokat beszél majd a Felséges ellen, és a Magasságos szentjeit pusztítja. Úgy véli, hogy meg tudja változtatni az időket és a törvényt. Az ő kezébe adatnak ideig, időkig és egy fél időre” (Dán 7:25, ÚRK).
A végidei események megértésében központi szerepe van Isten törvényének, még pontosabban a hetedik napra, a szombatra vonatkozó negyedik parancsolatnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyedül hit által nyerünk üdvösséget, és nem üdvözít a törvény betartása, még a szombatünneplés sem. Viszont azt is tudjuk: az utolsó napokban az Isten törvényének való engedelmesség – benne a szombat megtartása – lesz annak a külső jele, pecsétje, hogy hűségünk hova köt bennünket.
Ez a különbség főképpen A jelenések könyve 13. és 14. fejezeteiben bemutatott, kulminálódó végidei események között válik szembetűnővé, amikor is az erőszakkal fellépő vallási és politikai hatalmak egyesült erői hamis istentiszteleti formát fognak rákényszeríteni a föld lakóira. Jel 14:7 verse viszont arra szólítja Isten népét, hogy „imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.” Vagyis senki másnak, csak a Teremtő Istennek jár az imádat!
Ezen a héten Isten törvényével foglalkozunk majd és különösen a szombattal. Érintünk még olyan kérdéseket is, amelyek a törvény megváltoztatására tett kísérlettel kapcsolatosak. Beszélni fogunk arról is, hogy mit jelent ez számunkra, akikhez közeleg a vég.
Letöltés |