A BŰNÖSÖK MEGVÁLTÁSA

Egyértelműen kitűnik e versekből Pál szeretete saját népe iránt. Milyen nehéz lehetett neki, hogy az övéi közül egyesek szembeszálltak vele és az evangélium igazságával. Ennek ellenére az apostol továbbra is hitte, hogy még sokan elfogadják Jézust Messiásnak közülük.

Hogyan mutatja be Pál Róm 11:28-36 szakaszában Isten szeretetét nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség iránt? Miként írja le Isten kegyelmének csodálatos és titokzatos erejét?

A fenti igeszakasz ugyan szembeállítja a zsidókat és a pogányokat, valami azonban világosan kitűnik: Isten a bűnösökre árasztja irgalmát, szeretetét és kegyelmét. Már a világ megalapítása előtt az volt Isten terve, hogy megmenti az emberiséget, és akaratának véghezvitelében emberek, sőt népek lesznek az eszközei.

Olvassuk el figyelmesen Róm 11:31 versét! Milyen fontos útmutatást találunk benne a bizonyságtevésre nézve, nemcsak a zsidók, hanem mindenki más esetében, akivel csak kapcsolatba kerülünk?

Nem kétséges, hogyha az évszázadok során a keresztény egyház jobban bánt volna a zsidósággal, sokkal többen tértek volna meg közülük a Messiáshoz. A Krisztus utáni első századokban a kereszténység nagymértékű elpogányosodása – beleértve a hetedik napnak, a szombatnak a vasárnapra való felcserélését – bizonyosan nem könnyítette meg azoknak a zsidóknak a helyzetét, akik közeledtek volna Jézushoz.

Milyen fontos tehát, hogy felismerve a Jézusban nyert kegyelem nagyságát, minden keresztény könyörületes legyen másokkal! Nem lehetünk Krisztus követői, ha nem így teszünk (lásd Mt 18:23-35).

Van valaki, aki iránt könyörületet kellene tanúsítanunk, bár nem érdemli meg? Miért ne tennénk meg, még ha nehezünkre esik is? Jézus nem ezt tette értünk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2017. 4. negyedév

Egyedül hit által: a Római levél

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: