„A hosszan tűrő szeretet nem nagyítja fel a tapintatlanságot megbocsáthatatlan támadássá és nem is kovácsol előnyt mások helytelen tetteiből. A Szentírás egyértelműen tanítja, hogy a tévelygőkkel türelemmel és megfontoltan kell bánni. Ha a helyes utat követjük, a keménynek tűnő szívet is meg lehet nyerni Krisztusnak. Jézus szeretete sok vétket elfedez. Az Ő kegyelme sosem vesz minket arra rá, hogy felfedjük mások hibáit, amíg az nem feltétlen szükséges” (Ellen G. White: Counsels to Parents, Teachers, and Students. 267. o.). Gondoljunk például Jézusra és a nőre, akit házasságtörésen kaptak (Jn 8:1-11)! Általában olyan történetnek tekintjük ezt, amely Krisztusnak a bűnös nő iránti kegyelméről szól, és ez igaz is. Csakhogy van ennek mélyebb vetülete is. Vajon miért írta Jézus a porba azoknak a vallási vezetőknek a „bűnös titkait”, akik a nőt odarángatták elé (lásd Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2010, Advent Kiadó, 389. o.)? Hiszen ott az írást azonnal el lehetett törölni. Miért nem vádolta meg őket nyíltan, miért nem jelentette ki mindenki előtt, amit tudott a bűneikről, amelyek ugyanolyan rosszak vagy talán még rosszabbak lehettek, mint az asszonyéi? Jézus ehelyett megmutatta nekik, hogy tud képmutatásukról és gonoszságukról, mégsem fedte fel azokat mások előtt. Talán ezzel nyúlt feléjük. Kinyilvánította: ismerte szándékaikat, mégis lehetőséget adott nekik arra, hogy megmeneküljenek. Milyen nagy tanulság ez a számunkra, amikor azokkal szemben kell fellépnünk, akik valamilyen bűnt követtek el!

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Gondolkodjunk el az egység kérdésén, ami nem egyenlő az egyformasággal! Vannak olyan területek, amelyeken teljes egységre kell jutnunk, hogy egyházként tudjunk működni? Ha igen, melyek ezek, és hogyan juthatunk el oda? Ezzel szemben melyek azok a területek, amelyeken a véleménykülönbség nemhogy nem ártalmas, hanem inkább előnyös?

2) Milyen tapasztalatunk van azzal kapcsolatban, hogy a testi szenvedés segít felhagyni a bűnnel? Vajon Istennek az életünket átformáló hatalma magától értetődően azt jelentené, hogy nincs szükség a testi szenvedésre a győzelem érdekében? Ha nem, miért nem?

3) Gondoljunk a pusztításra, amit az alkohol okozott sokak életében! Mit tehetünk egyházként azért, hogy segítsünk másoknak is felfigyelni az alkoholfogyasztás veszélyeire? Hogyan hívhatjuk fel fiataljaink figyelmét arra, hogy milyen nagy hiba akár csak kipróbálni azt a szert, amely szörnyű károkat okoz?