SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: Zsoltárok 66:18; Máté 7:7; János 15:7;
Apostolok cselekedetei 2:38; Jakab 1:6-8; 1János 5:14-15
„Ugyanakkor a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, amint kellene, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért” (Róm 8:26-27, ÚRK).
Az igazi lelkiség és az imádság elválaszthatatlan egymástól. Valódi lelki élet nem létezik élénk imaélet nélkül. A megtérés után az egyik legnagyobb és legsürgetőbb szükségletünk az imaéletünk megújulása. Jó hír, hogy még imáinkban sem maradunk magunkra, a Szentlélek segítsége nélkül. Az ima közel visz bennünket Istenhez, felemel a jelenlétébe. A hittel elmondott ima képessé tesz arra, hogy Isten gazdag ígéreteihez méltón, azokra válaszolva éljünk. Életünk átalakul, ha igényeljük a Mindenható áldásait, amelyeket Igéjében megígért. Isten mindenekfelett képes beteljesíteni szükségleteinket az Ő gazdagsága szerint (Fil 4:19). Az őszinte imának és a hiteles lelkiségnek mindig Isten áll a középpontjában, és mindkettő az írott Igében gyökerezik.
Lelki életünket nem szabad változó tapasztalatainkra vagy szubjektív érzéseinkre alapozni, imáink pedig ne elmélkedő vagy meditatív gyakorlatokra alapuljanak! Ragaszkodjunk ahhoz, hogy lelki életünket mindig a Biblia irányítsa, és kövessük Isten akaratát, ahogy Ő azt Igéjében kinyilatkoztatja! A Szentlélek az, aki felébreszti bennünk a vágyat, hogy imában keressük Isten jelenlétét és hozzá emeljünk másokat is könyörgésünkben.
Letöltés |