Jakab levele a Biblia egyik leginkább félreértett írása. Az 1519-ben megtartott Lipcsei Dispután Johannes Eck római katolikus teológus éppen erre hivatkozva igyekezett cáfolni Luther Márton álláspontját a hit általi megigazulásról, hangsúlyozva, hogy a képletbe a cselekedeteket is bele kell venni.

Válaszában Luther végül is tagadta a levél ihletettségét, főként annak a téves állításnak az alapján, hogy az irat a cselekedetek általi megigazulást tanítaná. Luther az Újszövetség 1522-ben kiadott német fordításához írt bevezetőjében utalt rá, hogy előnyben részesít bizonyos könyveket, mint pl. János, 1János, Róma, Galata, Efezus és 1Péter, amelyek Krisztust mutatják be és tanítják „mindazt, aminek az ismerete… szükséges és áldásos.”

Jakab leveléhez írt előszavában Luther még keményebben fogalmazott: „valójában szalmalevél”-nek nevezte, mondván, hogy „semmi nem emlékeztet benne az evangélium természetére.” A szentírási kánonból ugyan nem vette ki, de elkülönítette attól, amit ő a kánon törzsének tekintett.

Az évszázadok során a keresztény gondolkodás jelentős szegmensét befolyásolta, hogy Luther kiemelte Pál leveleit, különösképpen a Római és a Galáciai levelet, Jakab levelét pedig elvetette és pusztán vallási témakörű könyvként kezelte.

Mégis, ki volt Jakab? Törvényeskedő szemlélet jellemezte volna? Vajon vitatta a páli gondolatot a hit általi megigazulásról, és tényleg azt tanította, hogy a megigazulás valójában a cselekedetek útján érhető el? Vagy pedig csupán kissé eltérő megközelítésben írt a témáról, hasonlóan ahhoz, ahogyan Jézus tanításairól is többféle perspektívából számoltak be az evangéliumok? Egyértelmű a válasz, hogy az utóbbi a helyzet.

Jakab levelét illetően nem minden reformátor osztotta Luther nézetét. Olyan szellemi nagyság, mint Luther egyik legközelebbi munkatársa, Melanchton sem tartotta Pál és Jakab írásait ellentétesnek egymással.

Jakab személyesen ismerte Jézust. Éppen az ő levele lehet a legkorábbi keresztény irat, és az összes szentírási levél közül ebben tükröződnek leginkább Jézusnak az evangéliumokból ismert tanításai. Miként Jézus példázataiban, úgy Jakab levelében is bőséggel találhatunk a földművelés és az üzleti élet köréből vett képeket. Fontos témái még a bölcsesség, az ima és mindenekfelett a hit.

Jakab levele más tekintetben is sajátságos, mivel bepillantást enged a küzdelmekbe, amelyekkel az első keresztény gyülekezeteknek meg kellett birkózni. Irigység, féltékenység és világiasság szűrődött be a közösségbe, és többféle társadalmi és kulturális nyomás fordította szembe a tehetősebb és a szegényebb keresztényeket. Rácsodálkozhatunk a nagy küzdelem kibontakozására is, miközben az apostol bírálatát olvassuk a bölcsesség és a hit hamis formáiról.

A hetednapi adventisták számára különösen fontos, hogy Jakab leveléből kiviláglik a Jézus visszajövetelébe vetett hit. Jelentős szempontokat közöl még a törvénnyel, az ítélettel és a második adventtel kapcsolatban. Illést is követendő példaképként állítja elénk, ami rendkívül sokat mond számunkra, hiszen azt a feladatot kaptuk, hogy Krisztus visszajövetelének készítsük az útját.

Tehát az ebben a negyedévben bejárandó utunk bizonyos szempontból a kereszténység egész korszakát felöleli, hiszen egyrészt megtalálható benne néhány a legkorábbi prédikációk közül, másrészt különleges betekintést kínál az utolsó napokra is.

Clinton Wahlen, PhD a Bibliai Kutatóintézet igazgatóhelyettese a Generál Konferencia központjában. Szakterülete az Újszövetség és annak az ókori judaizmussal való kapcsolata. Amerikai, de élt és dolgozott Oroszországban, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában és a Fülöp-szigeteken is. Felesége Gina az Adventista Misszió munkatársa. Két gyermekük van, Daniel és Heather.

Clifford R. Goldstein

szerkesztő

Néhány megjegyzés a magyar kiadáshoz

Szombatiskolai tanulmányunkban a bibliai idézeteket általában a Károli-féle fordításban közöljük. Amikor máshonnan idézünk, zárójelben olvasható a forrás megjelölése. A bibliai könyvek neve és rövidítése a Magyar Bibliatársulat megbízásából, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójában, Budapesten, 2002-ben kiadott bibliafordítás szerint szerepel. A továbbiakban ezt így rövidítjük: új prot. ford. Ha az idézetben egy, az oldalon már ismertetett műre hivatkozunk, akkor használjuk az i. m. (idézett mű) rövidítést.

Továbbra is szeretettel ajánlom minden érdeklődő figyelmébe a Tanítói mellékletet, ami külön kiadványként beszerezhető.

Az adott heti bibliatanulmánnyal kapcsolatos beszélgetés az interneten is megtekinthető a www.remenytv.hu oldalán a VIDEÓGALÉRIÁBAN és a Bibliatanulmány alatt, illetve kérhető még e-mailben, videoüzenetként.

Újdonság! Az érdeklődőket várjuk a Facebook Bibliatanulmányok csoportjában is!

Amint már megszoktuk, a hanganyag letölthető az internetről. Ha a bibliatanulmányokat megkeressük az egyház honlapján (www.adventista.hu/bibliatanulmanyok), az ott jelzett kapcsolattal elérhető a hanganyag is. Ezért külön köszönettel tartozunk Bátori Sándornak és mindazoknak, akik részt vesznek az előkészítésben!

Zarkáné Teremy Krisztina

a magyar változat szerkesztője