Olvassuk el 1Móz 3:9-21 verseit! Mit tett Isten, miután Ádám és Éva vétkezett?
Ádám és Éva tökéletes világban élt egy szentélyhez hasonlítható kertben. A Teremtő megadta nekik, hogy szemtől szemben találkozhassanak vele. Első bűnük szinte végzetes törést okozott Istennel való kapcsolatukban, ám az Úr már előre eltervezte, hogyan fogadja a súlyos bizalomvesztést. Mielőtt kimondta volna felettük az ítéletet, megígérte a Messiás eljövetelét (1Móz 3:15).
„Ádám és Éva vétkesként állt Isten előtt, várva a bűnük miatt megérdemelt ítéletet. Ám mielőtt még hallhattak volna a tövisekről és bogáncsokról, a rájuk váró bánatról és szenvedésről, majd a porról, ahová vissza kell térniük, Isten olyan szavakkal bátorította őket, amelyek bizonyára reménységet keltettek bennük. Még ha szenvedniük kell is… előretekinthetnek a végső győzelemre” (Ellen G. White: That I May Know Him. 16. o.).
Az Úr megmutatta a győzelem igazi alapját, amikor közvetlenül az ítélet kimondása után báránybőrből készített ruhát adott nekik, hogy elfedjék mezítelenségüket és szégyenüket. Habár ezt nem mondja ki a Biblia, okkal feltételezhetjük, hogy ezért egy ártatlan állatnak kellett meghalnia, és már ez is egyfajta áldozatnak minősült (1Móz 3:21).
Jelképes cselekedetként értelmezhetjük, hogy Isten adott ruhákat a vádlottaknak. Amint a pusztai szent sátorban bemutatott áldozatok jelentették Isten népe számára az Úrral való különleges kapcsolatot, úgy az Édenben felajánlott ruha biztosította a bűnösöket Isten változhatatlan jóakaratáról.
Tehát az emberiség legkorábbi napjaitól kezdve az áldozatok arra tanítottak, hogy a bűnös újra egységre juthat Istennel, de csakis Jézus halála által – amire ezek az áldozatok mutattak előre.
Olvassuk el 1Móz 3:9-21 verseit! Mit árul el Istenről az, hogy mielőtt kimondta volna az ítéletet a vétkes pár felett, megígérte nekik a „végső győzelmet”? Ezek szerint hogyan viseltetik irántunk még bűnös állapotunkban is?
Letöltés |