Olvassuk el az alábbi idézeteket, és beszéljük meg, miként segítenek jobban megérteni Jónás próféta könyve üzeneteit!

„Isten gyermekeinek különleges kiváltsága, hogy bármikor az Úr segítségét kérhetik, amikor csak szükségük van rá. Nem számít, mennyire nem megfelelő a helyszín, Isten kegyelmesen, nyitott füllel hallgatja kérésüket. Lehet bár sivár és sötét a hely, Isten imádkozó gyermeke valóságos templommá változtathatja” (The SDA Bible Commentary, 4. köt. 1003. o.).

„Kuszáltan, megalázottan képtelen volt megérteni Isten célját Ninive megkímélésében. Jónás mégis teljesítette megbízatását, a nagy város megintését. Jóllehet a megjövendölt esemény nem következett be, az intő üzenet Istentől volt, és megtörtént az, amit Isten el akart érni általa. Kegyelmének dicsősége megmutatkozott a pogányok között” (Ellen G. White: Próféták és királyok. 2. kiad. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 171. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Jónás próféta könyve azt tanítja, hogy Isten Úr a természet világa felett. Tegyük fel, valamilyen természeti katasztrófa során az egyik barátunk elveszítette egy hozzátartozóját. Hogyan mondanánk el neki, hogy a világunkat pusztító, emberéleteket is követelő katasztrófák dacára is Isten uralja az eseményeket?

2) Olvassuk el Jónás próféta könyve utolsó versét! Milyen tanítás rejlik benne az egész világra kiterjedő missziós felelősségünket illetően?

3) Az adós szolga példázatában (Mt 18:21-35) Jézus egy olyan királyhoz hasonlította Istent, aki haragjában mégis börtönbe vetette azt a szolgáját, akinek korábban megbocsátott, megvonta tőle kegyelmét. Isten valóban visszavonja kegyelmét? Vannak keresztények, akik ezt hangoztatják. Egyházunknak mi az álláspontja e kérdést illetően és miért?

4) Sok szekuláris ember nem tudja elhinni, hogy valakit élve lenyel egy „nagy hal”, sőt életben marad a hal gyomrában is. Jézus azonban egyértelműen igaznak fogadta el ezt az esetet. Jónás története hogyan világít rá, hogy valójában mennyire beszűkült és behatárolt a természetfeletti valóság létét tagadó szemléletmód?