Izráelben mérhetetlenül megromlott a helyzet – elterjedtté vált a korrupció, az elnyomás, a bűn. Elérték azt a pontot, amikor már a nép fennmaradása is veszélybe került. Ámósz ezért gyászéneket írt Izráel közelgő halálára (Ám 5:1-15). A próféták könyveiben gyakran nincs megkülönböztetve a próféta és az Úr kijelentése, tehát Ámósz kesergése egyben az Úr siralma is Izráel felett. Ám 5:1-15 szakaszában az volt a próféta szándéka, hogy a siratódal megdöbbentő eszköze által szembesítse a népet a valósággal. Bűneikhez ragaszkodva biztosan meghalnak. Ha viszont elutasítják a gonoszságot és visszatérnek Istenhez, életben maradnak. Az Úr jelleméből fakad, hogy elvárja az isteni akarathoz való alkalmazkodást.

Hogyan tanulhatja meg az ember gyűlölni a gonoszságot és szeretni a jót, amire Ám 5:14-15 versében felszólít a próféta? Lásd még Péld 8:36; Róm 12:9; Zsid 5:14!

Ámósz tehát nemcsak arra biztatja a népet, hogy ne keressék a gonoszságot, hanem gyűlöljék is azt, ami gonosz, a jót pedig szeressék. Az ebben a szakaszban található felszólítások egyre erősödnek. A Bibliában a szeret és a gyűlöl igék nemcsak érzésekre és belső hozzáállásra utalnak, hanem gyakorta döntésekre és tettekre is. Ezt másképpen úgy mondhatnánk, hogy ha megváltozik az ember hozzáállása, a tetteiben is változás következik be.

Ennek fényében milyen figyelmeztetést találunk Ézs 5:20 versében?

„Mindazoknak, akik eme gonosz napokban lelkiismeretük szerint félelem nélkül szolgálnak Istennek, bátorságra, határozottságra és Isten szava ismeretére lesz szükségük; mert azokat, akik hívek Istenhez, üldözni fogják, indítékaikat kétségbe vonják, legjobb igyekezetüket félreértik és gonoszként kivetik őket. Sátán mindenféle megtévesztő hatalommal fog működni, hogy a szívet befolyásolja és az értelmet elhomályosítsa, hogy a gonoszt jónak és a jót gonosznak lássák” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 284. o.).

Hogyan tanulhatjuk meg szeretni a jót és gyűlölni a gonoszt, ha rá lehet bennünket venni, hogy tévedésből rossznak mondjuk azt, ami jó és jónak mondjuk a rosszat? Mi az egyedüli védelmünk az ilyen megtévesztésekkel szemben?