Sokak szerint a Tízparancsolat továbbra is kötelező érvényű a keresztényekre nézve, mégis kissé összezavarodnak, ha arról van szó, hogy a parancsolatoknak milyen szerepük is van a megváltási tervben. Mi a törvény célja, ha nem a betartása által üdvözülünk?
Hogyan világítanak rá a következő igeszakaszok a törvény szerepére a kegyelem által megváltott ember életében?
Zsolt 119:5-6
Róm 3:19-20
Róm 7:7
Isten sosem tervezte, hogy a törvény legyen a megváltás eszköze. A Szentlélek hatására a törvény a bűnös ember szívében érezteti Krisztus kegyelmének (az evangéliumnak) a szükségét. Rámutat arra, ami helyes, jó és igaz, ezért aki nem éri el ezt a szintet (egyikünk sem), felismeri, hogy szüksége van a megváltásra. Ebben az értelemben tehát a törvény felhívja a figyelmet arra, hogy szükségünk van az evangéliumra, a kegyelemre, amit Jézus által nyerhetünk el. A törvénynek az Ószövetség idején is az volt a szerepe, hogy tudatosítsa az emberben a megváltás szükségességét, sosem volt a megváltást biztosító eszköz.
„Ha azt kérdezzük, hogy hozhat-e megváltást a törvény, akkor rossz kérdést teszünk fel a Szentírás – úgy az Ó-, mint az Újszövetség – szerint! Egyik testamentum sem utal arra, nem erősíti meg, még csak nem is céloz rá, hogy valaha is ez lett volna a helyzet…
Újabb hiba azzal érvelni, hogy A zsidókhoz írt levél szerzője kiigazította a törvényt, mintha azt tanította volna, hogy ’a bikák és bakok vére’ eltörölhetné a bűnöket…
Az áldozatok az eljövendő, tökéletes áldozat képei, előképei, mintái voltak” (Walter C. Kaiser: Five Views on Law and Gospel. Michigan, 1993, Zondervan. 394-395. o.).
Gondoljuk végig, hogyan hatott az emberiségre Isten törvényeinek megszegése! Miként befolyásolta saját életünket Isten törvényének áthágása? Válaszunk alapján mennyire mondhatjuk el, hogy továbbra is érvényesek a parancsolatok?
Letöltés |