SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 18:13-26; Máté 7:17-18; János 4:36;

Apostolok cselekedetei 6:1-8; 15:36-40

„Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? Amiképpen meg van írva: Míly szépek a békesség hirdetőknek lábai, akik jókat hirdetnek” (Róm 10:15).

KULCSGONDOLAT: Nem elég, ha az emberek képzést kapnak a missziómunkára, aktívan végezniük is kell azt!

Több gyülekezeti tag kesereg azon, hogy noha részt vesznek valamilyen missziómunkára képző szemináriumon, a gyülekezetükbe visszatérve nem bátorítják őket a bekapcsolódásra. Emiatt a misszióban nem aktív gyülekezetek közül sokban nem is tudnak arról, hogy milyen képzett tagok vannak soraik között. Néhány tag ugyan alkalmanként felajánlja a szolgálatát, ám többen arra a következtetésre jutnak, hogy vagy nincs rájuk szükség, vagy nem tartanak rájuk igényt. Az fojtja el leginkább a tagokban a gyülekezeti tevékenységekben való részvétel vágyát, ha nem engedik őket bekapcsolódni olyan területeken, amelyeknek végzésére felkészültek, képesek. Az összes gyülekezetnek feladata, hogy felfedezze, hol és hogyan tudnak tagjai hozzájárulni a gyülekezet missziós stratégiájához. Minden készséges tagnak van helye! Az a fő, hogy megtalálják ezt a helyet.

A héten azzal a gondolattal foglalkozunk, hogy tudatosan kell kiküldeni az evangéliumi munkásokat. Megvizsgáljuk azt is, hogyan járul hozzá a tagok maximális bekapcsolódása a gyülekezet egészének összhangjához, valamint lelki és számbeli fejlődéséhez.