SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Zsoltár 37; Prédikátor 4:9-12;

Efézus 4:15-16; Filippi 1:5-18; Kolossé 1:28-29

„És amiket tőlem hallottál sok bizonyság által, azokat bízzad hív emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek” (2Tim 2:2).

KULCSGONDOLAT: Isten nem csupán a lelkészekre bízta Igéjének terjesztését. Az igazságot hirdetni kell mindenkinek, aki Krisztus tanítványának vallja magát.

Amint az eddigiekben is láttuk, fontos, hogy minden hívő felismerje, milyen lehetőségeket kapott Istentől. A Szentírásban számos példát találunk arra, hogy a missziós csapatmunkában a hívek a kijelölt vezetőkkel együttműködve kamatoztatták ajándékaikat.

ApCsel 13:13 versében Lukács utal Pálra és kísérőire, érzékeltetve, hogy Pál volt annak a missziós csoportnak az elismert vezetője, amelyikhez Barnabás is tartozott (1. vers). Lukácstól tudjuk, hogy Pál és Barnabás időnként együtt végezte a missziómunkát (ApCsel 13:50; 14:1).

Némelyeknek azért nehéz bekapcsolódni a gyülekezet missziómunkájába, mert a vezetők nem mindig keresik a tehetséges embereket, akiket bevonhatnának a feladatok végzésébe.

Az előző héten megnéztük, hogyan tudnak hozzájárulni az egyes gyülekezeti tagok a közösség egészének bizonyságtevéséhez és evangelizációjához. Ezen a héten pedig a gyülekezet átfogó stratégiájával foglalkozunk, és megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódhatnak ebbe be az egyes tagok.