Mit mondanak a következő ószövetségi igék Jézusról? Zsolt 16:9-10; 41:10; Ézs 53:4-6; Mik 5:2

Jézus ezt mondta: „Ábrahám… örvendezett, hogy meglátja az én napomat" (Jn 8:56). Mózesről kijelentette: „énrólam írt ő" (Jn 5:46), Dávidról pedig, hogy Urának hívta Őt (Mt 22:45). A názáreti zsinagógában Ézsaiás szavaival kezdte meg szolgálatát: „Az Úr Isten lelke van énrajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak…" (Ézs 61:1). Majd ezt mondta: „Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra" (Lk 4:21). Jézus tudta, hogy az ószövetségi iratokban rengeteg rá vonatkozó utalás szerepel.

A Biblia írói Mózestől János apostolig mind Jézusra irányították olvasóik figyelmét, aki először azért jött el, hogy megmentse gyermekeit bűneikből (Mt 1:21), másodszor pedig azért jön el, hogy kiszabadítsa őket a bűn jelenlétéből (Jel 21:4).

A bibliai próféták nyomdokain járva Ellen White is következetesen a Megváltó Jézus Krisztusra irányította az emberek figyelmét. „Lehet múltunk bár rendkívül szomorú, a jelenlegi helyzetünk pedig még csüggesztőbb, de ha úgy közeledünk Krisztushoz, ahogy vagyunk – gyengén, elhagyatottan és nyomorult állapotban –, részvétteljes Megváltónk elénk jön, átölel bennünket szerető karjaival, igazságának fehér öltönyét adja ránk" (Gondolatok a hegyibeszédről. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 6. kiad. 15. old.). A lelkészeket is arra buzdította, hogy mindig Krisztust tekintsék a középpontnak. „Krisztus álljon minden prédikáció középpontjában! Elmélkedjünk hosszasan Jézus Krisztus drága lényéről, kegyelméről és dicsőségéről, míg Krisztus, a dicsőség reménysége kirajzolódik bennünk" (Evangelism. 186. old.)!

Újra és újra hangsúlyozta, hogy Jézus mennyire valóságos számára. „Tudom, hogy Megváltóm szeret, és én is szeretem Jézusomat! Hibáim ellenére nyugalmat találok szeretetében" (Manuscript Releases. 4. köt. 245. old.).

Szolgálatának középpontjában Jézus állt. „Minden szolgálat lényege, hogy az ént figyelmen kívül helyezze, és helyette Krisztusról beszéljen. Minden munkásnak arra kell törekedni, hogy szóval, tettel és tanítással Krisztust magasztalja fel" (Szemelvények Ellen G. White írásaiból. Budapest, 1999, Advent Kiadó. 1. köt. 147. old.). „Így ti is igaznak látszotok kívülről az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert építitek a próféták sírjait, díszítitek az igazak síremlékeit, és ezt mondjátok: Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének ontásában. Így tanúskodtok önmagatok ellen, hogy fiai vagytok azoknak, akik meggyilkolták a prófétákat" (Mt 23:28-31, új prot. ford.).