A történelem évezredes lapjai által megörökített emberek közül a názáreti Jézus nyilvános munkálkodása volt a legrövidebb. Csupán három és fél év! De micsoda három és fél év! Szókratész 40 éven át tanított, Platón 50 évig, Arisztotelész 40 évig, Jézus pedig még négy évig sem. Krisztus rövid szolgálatának hatása azonban összehasonlíthatatlanul felülmúlja e három görög szellemóriás nyilvános munkájának összesen 130 évét.

Valaki így fogalmazott: „Raffaello, Michelangelo, Leonardo da Vinci legnagyszerűbb festményei is csak halványan tükrözik Jézust, a világ Világosságát. Haydn, Händel, Bach és Mendelssohn szimfóniái és oratóriumai a legszebb dallamokkal dicsőítik Jézus Krisztust. A művészet, a kultúra, a zene és a filozófia mind-mind gazdagodtak Jézus tanításai által, amelyekben sokkal több rejlik, mint amit a filozófia, a művészetek, a zene kínál – ez utóbbiak ugyanis nem adhatnak üdvösséget. Jézus azonban világosságot, életet és üdvösséget hoz a bűnös embernek."

Ez a nyugati világ hátterén íródott idézet, ha mégoly ékesszóló is, nem tükrözi igazán Jézus teljes gazdagságát. Krisztus hívása azonban egyetemes, minden politikai, nemzeti és kulturális határon átível.

„Olvassátok a Bibliát – írja Ellen G. White –, mert Jézusról szól! A Szentírást olvasva feltárul előttünk Jézus páratlan szépsége. Így igazán megszeretjük a Kálvária férfiát, és minden lépésnél elmondhatjuk a világnak: 'Az ő utai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség' (Péld 3:17). Krisztust kell bemutatnunk a világnak, és azt, hogy élő reménységünk van a halhatatlanság ígéretével" (Ellen G. White: Life Sketches, 293. old.).

A kereszténység – Jézussal a középpontjában – történelmi vallás. Ez azt jelenti, hogy hitünk egy személy köré összpontosul, akinek élete és munkája tanulmányoknak és elemzéseknek lehet az alapja. Ugyanakkor Jézus Krisztust nem zárhatjuk a történelem korlátai közé, hiszen személye afölött áll, e ponton túl pedig a történelmi elemzés nem segít. A történelem nem enged bepillantást az üdvösség titkaiba vagy csodáiba, amelyeket Krisztus halála jelent a világnak. Amit a történelem elénk tár, még csak nem is hasonlítható ahhoz, amit Ellen G. White így nevez: „élő reménység a halhatatlanság ígéretével".

Negyedévi tanulmányunk Jézusra összpontosít: arra, hogy ki volt Ő, mit tanított, mit tett és mit tesz most. Ez az utolsó megjegyzés – mit tesz most – nagyon fontos a világ számára. Nyelvtani meghatározással talán úgy mondhatnánk: „a jelen idő titka". Döntő szempont ez, ami Jézust megkülönbözteti minden más történelmi alaktól, hiszen melyik történelmi hős tehet ma értünk bármit, akármilyen kiemelkedő szerepet töltött is be?

Ki volt ez a csodálatos Jézus? Milyen volt? Mit tett, amíg a földön élt? Mit tesz értünk ma? Végezetül pedig: miért is foglalkozzon vele a XXI. század embere? Ahogy látni fogjuk, a válaszok távolról sem elméleti síkon mozognak. Éppen ellenkezőleg: hatnak minden ember örök sorsára.