A Teremtő akkor hozta létre az első családot, amikor az Édenkertben megkötötte a házasság szövetségét az első férfi és nő között.
„Nem jó az embernek egyedül lenni" (1Móz 2:18). A család egyik legfontosabb célja a társaság. A Szentírásban a család szó a rokonokból álló társadalmi egységre utal, amelybe időnként beleértik a szolgákat is: mindazokat, akik egy közösségben élnek. A család közössége véd a magány ellen, és biztosítja mindazt, amire tagjainak szüksége van (vö. 3Móz 25:49; Ruth 2:20; Zsolt 68:6–7).
Honnan ered a család (1Móz 2:18–25)? Mi volt Isten célja ezzel a közösséggel?
Mit érthetünk meg még a családdal kapcsolatban, ha elgondolkodunk Isten természetéről és személyéről, valamint arról, hogy saját képére teremtette az embert? 1Móz 1:26–28; Jn 17:11, 21–22; 1Jn 4:8, 16
Krisztus szavai utalnak a Szentháromságon belüli egységre és szeretetteljes kapcsolatra. Értelmet és célt ad az egyes családok életének, hogy a maguk módján tükrözzék a Szentháromságon belüli önfeláldozó szeretetet. Nem is csoda tehát, hogy az Újszövetségben olyan sokszor olvashatjuk a család hasonlatát az egyházra vonatkozóan.
A családi élet egyik alapvető alkotóeleme a közösség. Mennyi időt fordítunk arra, hogy ápoljuk a közösséget családunk tagjaival? Miről kellene lemondanunk azért, hogy több időnk maradjon családunkra?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!