„MINDEN NÉP KÖZÜL”

„Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül a föld színén” (5Móz 7:6).

Vitán felül áll, hogy az Úr a héber népet választotta ki földi képviselőiül. A magyar fordításban úgy jelenik meg a segullah szó, hogy „saját” (Károli, ÚRK) vagy „tulajdon” (RÚF), és jelentheti azt, hogy „értékes dolog”, „különleges kincs”. A lényeg, amit észben kell tartanunk, hogy a kiválasztás teljes egészében Isten tette volt, kegyelmének kifejezése. A népben nem volt olyan tulajdonság, amivel kiérdemelték volna kegyelmét – nem is lehetett volna, hiszen a kegyelmet érdemek nélkül kapjuk.

Olvassuk el Ez 16:8 versét! Milyen magyarázatot találunk ebben arra, hogy az Úr kiválasztotta Izraelt?

„Miért választotta ki Jahve Izraelt? Ez megfejthetetlen. Egy kis népcsoport volt, komoly kulturális örökség és tekintély nélkül. Nem mutathatott fel olyan különleges személyes tulajdonságokat, amelyek a választás biztosítékaiul szolgáltak volna. A kiválasztás kizárólag Isten tette volt… aminek végső okát az isteni szeretet titka fedi. Viszont tény, hogy Isten valóban szerette Izraelt, valóban kiválasztotta, ezért tartotta tiszteletben az atyáknak tett ígéretét… Jahve iránta tanúsított szeretete miatt esett rá a kiválasztás. Isten a hatalmát bemutatva kiszabadította a népet az egyiptomi szolgaságból. Ha egyszer felfogják e nagyszerű tényeket, megértik, hogy valóban szent és különlegesen nagy becsben tartott népnek számítanak. Éppen ezért a legmesszebbmenőkig kifogásolható volt a részükről minden olyan hajlandóság, hogy nemes státuszukról lemondjanak” (J. A. Thompson: Deuteronomy. London, 1974, InterVarsity Press, 130-131. o.).

Az isteni terv szerint az izraeliták népének királyi és papi szerepe is volt. A bűnös világban erkölcsi és lelki királyoknak kellett lenniük, abban az értelemben, hogy győzedelmeskedjenek a bűn birodalma felett. Papként közel kellett kerülniük az Úrhoz ima, dicsőítés és áldozatok bemutatása által. Az igaz vallás mennyből küldött magyarázóiként Isten és a pogányok közötti közvetítőkként tanítóknak, prédikátoroknak és prófétáknak, a szent élet élő példaképeinek kellett volna lenniük.

Térjünk vissza a mai alapigénkből ahhoz a kifejezéshez, amelyben az Úr kijelenti: „saját népe légy néki, minden nép közül a föld színén”! Mit jelent ez?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: