Uram! Ha Igéd életté válna bennem,
hogyha erejétől szárnyra kapna lelkem,
nem tapadnék sárhoz, röghöz…
Múló földi kincsek láttán
nem ejtene meg a Sátán.
Uram! Hogyha Igéd növekedne bennem,
s vele együtt nőne, gazdagodna lelkem,
nem tördelném erőmet el…
Apró, mihaszna célokért
nem hagynám veszni a babért.
Uram! Hogyha Igéd lángra gyúlna bennem,
s általa hevülne, ékesedne lelkem,
nem válnék eggyé salakkal…
Ha éltemre szenny tapadna,
nem tűrné tüzed hatalma.
Uram! Hogyha Igéd szétáradna bennem,
mint kenyeret, vizet óhajtaná lelkem,
szükséget nem látnék soha…
A pusztában is szüntelen
italom lenne s kenyerem.
Uram! Add, hogy így legyen!