ÚJ ÉG ÉS ÚJ FÖLD (Ézs 65:17-25)

Olvassuk el Ézs 65:17-25 szakaszát! Milyen helyreállítást ígér itt az Úr?

Isten új teremtést és kezdetet ígér a következő szavakkal: „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe” (Ézs 65:17, RÚF). Azt ígéri, hogy „Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre” (Ézs 65:18, RÚF). Abban a városban nem lesz többé sírás (Ézs 65:19). Az emberek általában jóval tovább élnek majd száz évnél, mielőtt meghalnának (Ézs 65:20). Munkájuk és gyermekeik megmaradnak, és örömük telik bennük (Ézs 65:21-23). Isten már azelőtt válaszol nekik, hogy hozzá kiáltanának (Ézs 65:24).

Ez igen szép kép, de miért nem így képzeljük el a végső helyreállítást, a végső reménységet?

Eddig azt látjuk, hogy az emberek sokáig élnek háborítatlanul az ígéret földjén. Ám ha tovább is élnek, még mindig meghalnak. Hol van a természet alapvető átváltozása, amire az új ég és az új föld teremtése után számítunk? A következő versben azonban ez áll: „A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki – mondja az Úr” (Ézs 65:25, RÚF). Az oroszlánokhoz hasonló húsevő állatoknak több kell a vegetáriánus főzőtanfolyamoknál, hogy növényevőkké váljanak. Újjáteremtés szükséges ahhoz, hogy a világ visszaállhasson az eredeti ideális állapotába, amilyen azelőtt volt, hogy az Édenben felütötte a fejét a bűn. Itt Ézsaiás próféta könyve 65. fejezetében Isten folyamatként mutatja be az új ég és az új föld teremtését, olyan lépések sorozataként, ami Jeruzsálem újjáteremtésével kezdődik. Vessük össze Ézsaiás próféta könyve 11. fejezetével, ahol a Messiás igazságot hoz (Ézs 11:1-5)! Végül pedig béke lesz Isten világszéles szentségének hegyén. A 11. fejezetben használt képvilág nagyban hasonlít arra, ami a 65. fejezetben található: „Akkor majd a farkas a báránnyal lakik… az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek” (Ézs 11:6-7, RÚF). Bár Isten szentségének hegye a jeruzsálemi Sion heggyel kezdődik, az csak az előképe, a jelképe annak, amit az Úr ígér megváltott népének az új világban.

Tegyük fel, hogy a legtöbben hatvan, hetven, kilencven vagy száz évnél is tovább, akár egymillió évig élünk! Miért nem oldaná meg még ez sem az emberiség alapvető problémáját? Miért van az, hogy egyedül az örök élet a válasz a legmélyebb emberi szükségleteinkre?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: