Mit jelent, hogy a Szolga „áldozatul” adja az életét (Ézs 53:10)?
A héber szó „bűnért való/jóvátételi áldozatra” utal (3Móz 5:14–6:7; 7:1-7), ami engesztelést szerez a mások ellen elkövetett szándékos bűnökért (3Móz 6:2-3). Ézsaiás ezeket a bűnöket emelte ki (Ézsaiás próféta könyve 1–3. fejezetek; 10:1-2; 58. fejezet). A vétkesnek továbbá vissza kellett adnia a sértettnek azt, amit elvett tőle, ráadásul büntetést is kellett fizetnie neki, mielőtt áldozatott mutatott volna be az Úrnak bűnbocsánatért (3Móz 6:4-7; vö. Mt 5:23-24). Ha pedig valaki gondatlanságból vett el valamit, ami Istené volt, akkor az Úrnak kellett megfizetnie a jóvátételt (3Móz 5:16).
Most már értjük Ézs 40:2 versét, ahol Isten azzal vigasztalja fogságban élő népét, hogy már elég jóvátételt fizettek a bűneik miatt! A jóvátételi díj után az áldozatnak kellett következnie. Ézsaiás próféta könyve 53. fejezetében ez áll: a kos helyett Isten Szolgáját mint bárányt viszik a mészárszékre (Ézs 53:7), a tévútra tért népért (Ézs 53:6).
A Szolgát „kiirtják a földön élők közül” (Ézs 53:8, RÚF; vö. Dán 9:26), és az áldozatot teljesen felemészti a tűz, ami fellobbantja bennünk a reménységet. Előjön a halálból, ahonnan pedig nincs visszatérés, hogy felmagasztalják Őt és „magot” lát, illetve meghosszabbodnak a napjai (Ézs 53:10-12).
Keressük ki a következő verseket! Hogyan tükrözi mindegyik Ézsaiás próféta könyve 53. fejezetének központi üzenetét?
Zsolt 32:1-2
Róm 5:8
Gal 2:16
Fil 3:9
Zsid 2:9
1Pt 2:24
Mit írnánk le, ha valaki megkérne, hogy egyetlen bekezdésben foglaljuk össze Ézs 52:13–53:12 szakaszának jó hírét?
Letöltés |