Vigasztaljátok népemet!

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 40

„Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városainak: Ímhol van Istenetek” (Ézs 40:9)!

Miután 1945-ben véget ért a II. világháború, egy Jokoi Soicsi nevű japán katona továbbra is Guam szigetének őserdejében bujkált. Amerikai repülőgépek békét hirdető röplapokat szórtak, de az üzenetet Jokoi megtévesztésnek vélte. Császárhű, patrióta katonaként megfogadta, hogy sosem adja fel a harcot. Semmi kapcsolata nem volt a külvilággal, és azon élt, amit a dzsungelben talált, ez pedig igen szűkös, nehéz megélhetést jelentett.

1972-ben, huszonhét évvel a II. világháború vége után vadászok találtak rá Jokoira, amikor épp halászott. Csak akkor tudta meg, hogy igaz volt a béke üzenete. Évtizedekig magányosan és feszültségben élt, pedig a honfitársai már hosszú évek óta élvezték a béke áldásait (forrás: Roy Gane: Altar Call. Berrien Springs, Mich., 1999, Diadem, 304. o.).

Isten több évszázaddal korábban kijelentette Ézsaiás prófétán keresztül, hogy ténylegesen véget ért népe megpróbáltatása és szenvedése: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet, így szól Istenetek! Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bűne megbocsátatott; hiszen kétszeresen sújtotta őt az Úr keze minden bűneiért” (Ézs 40:1-2).

Vizsgáljuk meg, hogy ez mit is jelent!


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: