JÉZUS ÖNFELÁLDOZÓ SZERETETE

Pál apostol így bátorít: „az az indulat legyen” bennünk, ami Krisztusban volt. Ez pedig egészen elképesztő kérdésekhez vezet. Milyen indulat vagy „lelkület” (SZIT) volt Krisztusban? Mi irányította a gondolati mechanizmusát? Mi volt a lényeges meghatározója a gondolkodásának?

Olvassuk el Fil 2:5-11 szakaszát! Hogyan mutatkozik meg ezekben a versekben Krisztus gondolkodásának a lényege, az a minta, ami az egész életét irányította?

Jézus az örökkévalóságtól fogva egyenlő volt az Atyával. Pál kijelenti az örök igazságot: „aki amikor Isten formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő” (Fil 2:6, ÚRK). Itt a görög morphé szó fordítása szerepel, ami azt jelenti, hogy „forma”, „alak”, „megjelenés”. Valaminek a lényegére utal. Két, egyformán fontos dolgot kapcsol össze, erről az Adventista Bibliakommentár a következőt írja: „Ez úgy mutatja be Krisztust, mint aki az Atyával egyenlő és minden más hatalomnál jóval feljebb áll. Pál azért hangsúlyozza ezt, hogy még élénkebben bemutassa, mekkora alázatot vállalt Krisztus önként” (The SDA Bible Commentary. 7. köt. 154. o.). Krisztus örök létezéséről Ellen G. White így ír: „Krisztusban eredeti, nem kölcsönzött, nem mástól származó élet van” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 447. o.). Jézus, aki az örökkévalóságtól fogva egyenlő az Atyával, „megüresítette önmagát” (Fil 2:7, RÚF). Itt is egy érdekes görög kifejezést találunk az eredetiben. Amikor emberi alakot öltött és alázattal eljött szolgálni az emberiséget, Jézus önként vállalta, hogy „megüresíti magát” az Őt Istenként, Istennel egyenlőként megillető előjogoktól és kiváltságoktól. Szolgai formájában bemutatta az egész világegyetemnek a menny törvényét, a szeretetet, és végül ennek legnagyobb tette történt meg a kereszten. Az életét adta azért, hogy örökre megmentse a miénket. Jézus gondolkodásának a lényege az önfeláldozó szeretet. Követése azt jelenti, hogy úgy szeretünk, mint Ő, úgy szolgálunk, ahogyan Ő tette. Ha engedjük, hogy Szentlelke által megüresítsen bennünket az önző ambícióktól, azért fizetnünk kell. Jézus mindenét odaadta! A Szentírás azonban ezt mondja róla: „Ezért Isten is felmagasztalta őt, és olyan nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való” (Fil 2:9, ÚRK). A mennyért érdemes a földön minden áldozatot meghozni! Útközben valóban lesznek áldozatok, de a szolgálat öröme már most összehasonlíthatatlanul nagyobb, a Krisztussal való örök élet végtelen örömei között pedig minden mostani áldozatunkat jelentéktelennek látjuk majd.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2020. 3. negyedév

Barátság – az Istentől kapott küldetés öröme

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: