ÉZSAIÁS, EZÉKIÁS ÉS SZANHÉRIB

Olvassuk el Ézs 36:1-3 és 37:14-38 szakaszait! Hogyan szabadította meg Isten a népét, amikor az asszírok hatalmas támadást indítottak Júda ellen?

Kr. e. 701-ben Szanhérib hadjáratot folytatott Júda ellen, amiről olvashatunk a Szentírásban. Szanhérib szintén feljegyeztette ezt, többféle módon. A fővárosban, Ninivében talált történelmi évkönyveiben így dicsekedett: „(Ezékiásnak) negyvenhat, erős fallal bekerített városát és azok szomszédságában számtalan kisebb faluját megostromoltam és legyőztem.” Szanhérib azzal állított emléket a ninivei palotájában a júdeai Lákis városa feletti győzelmének, hogy a palota központi termének falait a város ostromát és a csatajeleneteket ábrázoló domborművekkel boríttatta.

A közelmúltban Lákisnál folytatott ásatások során feltárták a Szanhérib által felégetett és lerombolt város romjait. Jeruzsálem azonban csodával határos módon megmenekült. Szanhérib csak ennyivel dicsekedhetett: „Ami Ezékiást, a júdeait illeti, bezártam őt a saját városába, mint egy madarat a kalitkába.” Nincs olyan felirat, ami Jeruzsálem lerombolásáról szólna, vagy hogy foglyokat hurcoltak volna el rabszolgaságra.

Jeruzsálem valóban ostrom alá került, de a Biblia feljegyzi, hogy az ostrom csupán egy napig tartott, mert az Úr Angyala megszabadította a várost. Ézsaiás megjövendölte: „Azért ezt mondja az Úr Asszíria királyáról: Nem jut be ebbe a városba, és nyilat sem lő rá, nem fordít feléje pajzsot, ostromsáncot sem épít ellene. Azon az úton tér vissza, amelyen jött, de ebbe a városba nem jut be – így szól az Úr. Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabadítom önmagamért meg az én szolgámért, Dávidért” (Ézs 37:33-35, RÚF).

Érdekes módon Asszíria fővárosában, Ninivében csak Lákisra vonatkozó leleteket találtak, Jeruzsálemet nem lehetett látni a palota falain. Szanhérib csak Lákis legyőzésével dicsekedhetett. A menny Istene és az asszírok istenei közötti harcban Isten hatalmát a népe szabadulása bizonyította. Isten látta Asszíria támadó tetteit, hallotta Ezékiás király imáját és cselekedett a történelemben.

Miért fontos emlékezni arra, hogy Isten, aki akkor és ott csoda folytán megszabadította Izraelt, ma ugyanaz, akihez mi is imádkozunk, akire hagyatkozunk és akiben bízunk?

DÁNIEL, NEBUKADNECCAR ÉS BABILON

2007 júliusában a Bécsi Egyetem egyik tudósa a British Múzeumban dolgozott egy megbízáson, amikor egy agyagtáblát talált Nebukadneccar, Babilon királyának idejéből. Az agyagtáblán a „Nebusarsekim” nevet találta, annak a babiloni hivatalnoknak a nevét, akit Jer 39:3 említ. Nebusarsekim egyike azoknak, akiket (a régészetnek köszönhetően) újra felfedeztek a Dániel és Nebukadneccar idejében élt királyok meg hivatalnokok közül.

Olvassuk el Dániel próféta könyvének 1. és 5. fejezetét! Mi a kapcsolat Dánielnek a korán meghozott döntései és Isten tettei között, amelyek során szolgájaként és prófétájaként használta őt fel, és így a próféta a történelem során emberek millióira hatott?

Dániel „eltökélé az ő szívében” (Dán 1:8), hogy Istenhez hűséges marad mindabban, amit megeszik és az imádságban is. A korán kialakított jó szokásai az életmódjává váltak, és erőt adtak neki hosszú élete során. Ennek eredménye lett a világos gondolkodás, a bölcsesség és a felülről származó értelem, amit elismert Nebukadneccar és Bélsaccar is, ezért emelték a birodalom legmagasabb pozícióiba. Még fontosabb, hogy Nebukadneccar megtérésében is része volt (Dán 4:34-37).

Nebukadneccar Nabopolassar fia volt. Együtt építtették fel a ragyogó várost, aminek nem volt párja az ókori világban (Dán 4:30). Babilon hatalmas volt, legalább háromszáz templommal és a gyönyörű palotával. Masszív, dupla várfalak vették körül, az egyik szélessége 3,6 méter, a másiké pedig 6,7 méter volt. A várfalakon nyolc főkapu ékeskedett, mindegyiket babiloni főistenekről nevezték el. A leghíresebb ezek közül az Istár-kapu, amit német régészek tártak fel, majd újra felépítettek a berlini Pergamon Múzeumban.

Dán 7:4 sasszárnyú oroszlánként írja le Babilont. Az Istár-kapuhoz vezető felvonulási úton százhúsz oroszlán szobra sorakozott. Az ásatások során találtak egy olyan szobrot is, egy emberre ugró hatalmas oroszlánt, ami a mai napig a város előtt áll. Mindez azt tanúsítja, hogy az oroszlán találó jelkép a nagy Babilonra, megerősíti a bibliai történelmet és a prófétai üzenetet.

Mi a jelentősége annak Dán 1:8 versében, hogy Dániel „eltökélé az ő szívében”? Mit kell nekünk is elhatároznunk azzal kapcsolatosan, hogy mit tegyünk és mit ne?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: