TEREMTÉS A SZENTÍRÁSBAN

Olvassuk el a következő igeszakaszokat, majd írjuk le, miként utalnak az alábbi versek 1Mózes 1-11. fejezeteire!

Mt 19:4-5 

Mk 10:6-9 

Lk 11:50-51 

Jn 1:1-3 

ApCsel 14:15 

Róm 1:20 

2Kor 4:6 

Ef 3:9 

1Tim 2:12-15 

Jak 3:9 

1Pt 3:20 

Júd 11, 14 

Jel 2:7; 3:14; 22:2-3 

Jézus és az Újszövetség minden írója megbízható történelemként tekint Mózes első könyvének 1–11. fejezeteire. Jézus utal Mózes írásaira és a férfi meg a nő teremtésére (Mt 19:4). Pál ismételten a teremtéstörténettel támasztja alá a leveleiben kifejtett teológiai tételeit. Az athéni tanult emberek előtt kijelenti: „Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban” (ApCsel 17:24, RÚF). Ilyen módon az Újszövetség írói Mózes első könyvének alapjaira építenek, ezzel mutatják be a modern olvasó számára is ennek a valóságos történetnek a jelentőségét.

Olvassuk el példának okáért Róma 5. fejezetét! Pál fél tucatnál is többször utal közvetlenül az Ádám és Jézus közötti kapcsolatra (lásd Róm 5:12, 14-19). Elismeri a történelmi Ádám valóságos létét. Ezt az álláspontot alapjaiban támadja az, ha az élet eredetét illetően a szövegek szó szerinti olvasatát felváltja az evolúcióra alapozott elgondolás.

A Szentlélek ihletésére az Újszövetség írói hiteles történelemnek fogadták el a teremtésről szóló beszámolót, mint ahogyan Jézus is. Miért lenne tehát balgaság a részünkről, ha bűnös, esendő emberek állításaira alapozva nem követnénk az ő példájukat?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: