Teremtés: Mózes első könyve az alap, 2. rész

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1–2; 5; 11; Jób 26:7-10;

1Krónika 1:18-27; Máté 19:4-5; János 1:1-3

„Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat” (Zsolt 19:2).

Sok nagy gondolkodó a Szentírásból merített ihletet Isten teremtett világának kutatásához, és ennek eredményeképpen született meg a modern tudomány. Johannes Kepler, Isaac Newton, John Ray, Robert Boyle és más neves tudósok hitték, hogy munkájuk révén még többet megtudhatnak Isten teremtői munkájáról.

Azonban a francia forradalom után a 19. századi tudomány egyre inkább eltávolodott a teisztikus világnézettől, olyan irányba haladt, amelynek alapjául a naturalizmus és a materializmus szolgált, többnyire nem adva helyet a természetfölöttinek. Ezeket a filozófiai gondolatokat Charles Darwin: „A fajok eredete” (1859) c. műve népszerűsítette. Azóta a tudomány egyre inkább eltávolodott a bibliai alapoktól, ami Mózes első könyve történetének gyökeres újraértelmezését eredményezte.

Vajon a Biblia elavult, a tudománnyal ellenkező nézetet tanítana a kozmológiáról? Lehetséges, hogy leírásában egyszerűen csak kölcsönvett elemeket a környező pogány népektől? A Bibliát kulturálisan meghatározta volna keletkezésének helye és ideje, vagy pedig az ihletettsége valóban olyan nézethez emel fel a világ eredetét illetően, ami teljes az isteni kereteiben?

Ezeket a gondolatokat tárgyaljuk e heti tanulmányunk során.


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: