A SZOMBAT ÉS A TEREMTÉS

Manapság a hét hetedik napjának szombatja támadásnak van kitéve a szekuláris társadalom és egyes vallási közösségek részéről is. Látható ez a globális szervezetek munkarendjében, több európai országban tervezett naptárváltoztatásban, miszerint a hét első napja a hétfő, a vasárnap pedig a hetedik, valamint a klímaváltozással kapcsolatban nemrégiben kiadott pápai enciklikában, amelyben a hét hetedik napját „zsidó szombatnak” nevezi és arra szólítja a világot, hogy megtartsák a nyugalomnapot, ezzel csökkentve a globális felmelegedést (Ferenc pápa: Laudato Si’, Vatikánváros, 2015, Vatican Press, 172-173. o.).

Olvassuk el 1Móz 2:1-3, 2Móz 20:8-11, Mk 2:27 és Jel 14:7 verseit! Hogyan kapcsolódik a teremtés hete a negyedik parancsolathoz és a hármas angyali üzenethez?

A Biblia kijelenti: „A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után” (1Móz 2:2, RÚF). Sok teremtéshívő hangsúlyozza Istennek a hat napon át tartó teremtői munkáját, de elfelejti elismerni, hogy ez nem fejeződött be a hatodik napon, csak akkor, amikor megteremtette a szombat napját. Ezért jelenti ki Jézus: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2:27, RÚF). Azért tehetett ilyen határozott kijelentést, mert Ő alkotta meg, vagyis teremtette a szombatot, Istennek a népével való örök szövetsége jelét és pecsétjét. A szombatot nemcsak a zsidó népnek, hanem az egész emberiségnek adta. Mózes első könyve Jézus három tettére utal a szombat megteremtése után. Először is „megpihent” (1Móz 2:2, RÚF), ezzel isteni példát mutatott arra, hogy velünk együtt szeretne pihenni. Másodszor „megáldotta” a hetedik napot (1Móz 2:3, RÚF). A teremtési leírásban olvassuk, hogy Isten megáldja az állatokat (1Móz 1:22), majd Ádámot és Évát (1Móz 1:28), de a hetedik nap az egyetlen nap, amire különleges áldását adja. Harmadszor pedig „megszentelte” (1Móz 2:3, RÚF) a hetedik napot, azaz „szentté tette”. A Bibliában említett egyetlen más nap sem rendelkezik ezzel a három tulajdonsággal. Ez a három isteni cselekedet megismétlődik a negyedik parancsolatban, amit Isten a saját ujjával írt le, a szombat alapjaként visszautalva a teremtésre (2Móz 20:11).

2Móz 20:11 és Jel 14:7 versei a Teremtő imádatának alapvető elemeként említik a szombat parancsát. Hogyan illeszkedik a végidő eseményeibe a szombatra tett közvetlen utalás?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: