SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12; Lukács 10:20; János 14:29;

Róma 8:18, 34; Zsidók 2:14-15; Jelenések 11:3

„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké” (Dán 12:3).

Dániel próféta könyve azzal kezdődik, hogy Nabukodonozor beront Júdeába és foglyokat visz Babilonba. A könyv végén viszont Mihály felkel és megszabadítja Isten népét a végidei Babilonból. Azaz, ahogy az egész könyvben olvashattuk, Isten végül, legvégül mindent a népe javára fordít.

Amint már szintén láttuk, Dániel meg a társai hűségesek maradtak Istenhez, és páratlan bölcsességről tettek bizonyságot a száműzetés próbái és kihívásai között. Isten végidei népe is hasonlóan hűséges marad, amikor nehézséggel néz szembe, főként a nyomorúságos időben, „amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni” (Dán 12:1). Kitűnik bölcsességük és értelmük, mint Dánielé és barátaié Babilonban. Nem csupán ők maguk lesznek bölcsek, hanem ennek következtében másokat is elkötelezetten elvezetnek az igazságra. Némelyek meghalnak vagy megölik őket, és így visszatérnek a porba, de Isten majd feltámasztja őket az örökkévalóságra. A Biblia szavaival: „És sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre” (Dán 12:2).