A MESSIÁS MUNKÁJA

Dániel közbenjárói imájában a két fő aggodalmát fejezi ki: az emberek bűneit és Jeruzsálem pusztulását említi. Így Isten válasza erre a két kérésre vonatkozik. Tetteivel a Messiás megváltja a népet és felkeni a szentélyt. Dániel két kérésére viszont a próféta közvetlen történelmi látókörén túllépve válaszol Isten: a Messiás munkája az egész emberiség javát szolgálja.

Olvassuk el Dán 9:21-27 szakaszát! Minek kellett megtörténni a hetven hét ideje alatt? Miért csak Jézus tudta azt elvégezni?

1. „…hogy vége szakadjon a gonoszságnak” (Dán 9:24). A héber szó, amit úgy fordítanak, hogy „gonoszság” (pesha`), arra utal, hogy egy alacsonyabb rendű személy szándékosan árt valakinek, aki nála magasabb rendű (pl. Péld 28:24). Ez a szó a Bibliában azt is jelöli, amikor az ember nyíltan szembeszegül Istennel (Ez 2:3). Jézus a vére által azonban véget vet az Isten elleni lázadásnak, Isten pedig a Golgotáról eredő érdemeket kínál fel az embereknek.

2. „…bepecsételtessék a bűn”. Az itt szereplő ige azt jelenti, hogy „bepecsétel”. Itt azt fejezi ki, hogy Isten megbocsátja a bűnöket. Az emberiség a bűneset óta nem képes Isten mércéje szerint élni, de a Messiás elrendezi majd a kudarcaink dolgát.

3. „…hogy eltöröltessék a hamisság”. Ahogy Pál mondta: „Mert tetszett az Atyának, hogy Őbenne lakozzék az egész teljesség; És hogy Ő általa békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére által; Ő általa mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben” (Kol 1:19-20, RÚF). Erre is csak Jézus képes.

4. „…előhozassék a teljes igazság”. Krisztust helyettünk szegezték a keresztre, ezért képes azt az áldást megadni nekünk, hogy „igazként” állhassunk meg Isten előtt. Egyedül hit által kaphatjuk meg az Istentől származó igazságot.

5. „…bepecsételtessék a látomás és a próféták”. Amikor Krisztus feláldozta magát, az engesztelő munkájára mutató ószövetségi próféciák „bepecsételtettek”, abban az értelemben, hogy beteljesedtek.

6. „…és felkenettessék a Szentek szente”. Az itt említett Szentek szentje nem személy, hanem egy hely. Ez a kijelentés tehát a mennyei szentély felszentelésére utal, amikor Krisztust beiktatatták nagy Főpapunkként (Zsid 8:1).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: