Olvassuk el Dán 5:29-31 részét Jel 14:8, 16:19 és 18:2 verseivel együtt! Mit tanulhatunk meg Belsazár Babilonjának az elestéről, ami a végidei Babilon bukására mutat előre?
A hibái ellenére Belsazár legalább állta a szavát. Rossz hírt hallott ugyan, de elfogadta a Dánieltől kapott magyarázatot, és megadatta a beígért ajándékokat. Úgy tűnik, a király hallgatólagosan elismerte Dániel Istenét, mivel elfogadta az üzenet igazságát. Érdekes módon a próféta ekkor már nem tiltakozott a korábban visszautasított ajándékok ellen, talán azért, mert már nem befolyásolhatták a magyarázatát. A jutalom szinte értelmét is vesztette, hiszen a birodalom hamarosan elbukott, tehát a próféta udvariasságból fogadhatta el, tudva, hogy csupán néhány óráig lesz az ország harmadik legfőbb embere.
Babilon elbukott, pontosan úgy, ahogyan Dániel kijelentette. Minden gyorsan történt. A város harc nélkül esett el, miközben a király és az udvaroncai iszogattak. Hérodotosz történész szerint a perzsák árkot ástak, hogy eltereljék az Eufrátesz folyó vizét, és a folyómedren át jutottak be a városba. Ekkorra már Nabú-naid király, Belsazár apja elhagyta a várost, majd később megadta magát az új uralkodóknak. Így ért véget a legnagyobb birodalom, amit az emberiség valaha látott. Nincs többé Babilon, az arany fej.
„Belsazár számos lehetőséget kapott arra, hogy megismerje Isten akaratát és aszerint cselekedjen. Látta, amint a nagyapját, Nabukodonozort száműzték az emberek közösségéből. Tanúja volt annak, hogy a büszke uralkodónak elvette az értelmet, amivel dicsekedett, az, akitől kapta. Látta, hogy a királyt kiűzték az országából és a mezei vadak között élt. Belsazár élvezethajhászása és öndicsőítése viszont elhomályosította azokat a tanulságokat, amelyeket soha nem lett volna szabad elfelejtenie. Ő is hasonló bűnöket követett el, mint amelyek miatt Nabukodonozor súlyos ítélet alá esett. Elvesztegette az alkalmakat, amelyeket Isten nagylelkűen neki adott, nem ragadta meg a lehetőségeit, hogy megismerje az igazságot” (Ellen G. White cikke, Bible Echo, 1898. április 25.).
Milyen lehetőségeink adódnak arra, hogy „megismerjük az igazságot”? Mit jelent ez? Mikor mondhatjuk el, hogy teljes egészében megismertük az igazságot?
Letöltés |