A bibliai felolvasásra válaszul a nép hosszú imádságban vette számba Isten jótéteményeit, illetve Izrael hűtlenségének történelmét. Ez inkább prédikáció volt, mint ima, és szinte minden verséhez található egy párhuzamos rész másutt a Bibliában.
Milyen fő témákra összpontosítottak először Neh 9:4-8 szakaszában? Miért?
Az imádság kezdetén a nép áldja Istent, különösen a nevét. A héber kultúrában a név több volt puszta megszólításnál, a személyiséget, az identitást jelezte. Isten nevének dicsérete azért fontos, mert bemutatja a világnak, hogy az Úr neve méltó a dicsőítésre, a tiszteletre, hiszen a világmindenség Teremtőjének a neve. A Teremtő Isten imádatával kezdődik az ima, aki életet ad mindenkinek (Neh 9:6; lásd még Kol 1:16-17). Az itt szereplő ige jelenti még azt is, hogy „életben tart”.
A mindenség Teremtője választott ki egy embert, Ábrahámot, aki csak abban volt különleges, hogy „A szívét hozzád hűnek találtad” (Neh 9:8, RÚF). Ábrahámnak nem volt mindig elég hite, de amikor Isten arra kérte, hogy mondjon le a fiáról, nem habozott (lásd 1Mózes 22. fejezet). Megtanulta a hűséget, persze nem egyik napról a másikra, hanem hosszú ideig Istennel járva. A héber gondolkodás szerint a „szív” az értelmet jelöli. Vagyis Ábrahám hűségessé vált gondolataiban és tetteiben, és Isten ezt elismerte.
Az imádság első néhány kifejezése úgy szólítja meg Istent, mint 1) a Teremtőt, 2) a Megtartót és 3) aki betartja ígéreteit. A nép először is arra emlékezett, hogy kicsoda az Úr valójában: hűséges Isten, aki megteremtett, megtartja életünket és mindig teljesíti nekünk tett ígéreteit. Ez a gondolat segít az életünket összhangba hozni vele. Így tanulhatunk meg bízni benne még a legnehezebb helyzetekben is, amikor azt érezzük, hogy távol van tőlünk, mintha nem törődne a nehézségeinkkel.
Miért alapvető a hitünk szempontjából a Teremtő Istenről szóló tantétel? Vajon melyik hittétel fogható ehhez? Hiszen Isten ebben azt is elrendeli, hogy minden hetünk egy hetedrészében emlékezzünk meg teremtő voltáról.
Letöltés |