Mit tett az „ellenség” Ezsd 4:6-24 szakasza szerint, hogy leálljon a munka Jeruzsálemben?

„A föld népei” vádaskodó leveleket írtak a zsidók és a munkálataik miatt először Dáriusz királynak (Ezsdrás 5–6. fejezet), majd Xerxésznek (Ahasvérusnak) és Artaxerxésznek is. Minden tőlük telhetőt megtettek, hogy leállítsák az építkezést Jeruzsálemben.

A környező népek vezetői azt állították, hogy ha megépül a város, a király elveszíti hatalmát felette, mert Jeruzsálem mindig is lázadó, zavaros volt a múltban. Sajnos el tudták hitetni Artaxerxész királlyal, hogy a zsidók csak azért építkeznek, mert vissza akarják szerezni függetlenségüket és ellenállásra készülnek. A király el is rendelte a munkák leállítását, a környező népek pedig hadsereget küldtek, hogy megakadályozzák a város további építését. Isten művét erőszakos fellépéssel tartóztatták fel.

Miért álltak le a zsidók az építkezéssel Ezsd 4:23-24 szerint? Vajon nem tudták, hogy Isten a város újjáépítését várja tőlük? Mi akadályozta őket?

A zsidók nyilván tisztában voltak vele, hogy Isten a város és a templom újjáépítésére hívta el őket, de a kemény ellenállástól megijedtek. Ilyen indokokra hivatkozhattak: „Talán nem ez a megfelelő idő”, „Ha valóban ez volna Isten akarata, biztosítaná az utat”, vagy „Vissza sem kellett volna jönnünk ide!” Amikor akadályok hátráltatnak abban, amire hitünk szerint Isten elhívott, hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni a vezetését, kételkedni benne. Könnyen el tudjuk hitetni magunkkal, hogy tévedtünk. A félelem megbéníthatja a gondolatainkat, kétségbe ejthet, reménytelenségbe taszíthat, ahelyett, hogy Isten hatalmára összpontosítanánk.

Tapasztaltál már ilyesmit, amikor meggyőződésed szerint Isten elhívott valamire, de nehézségekbe ütköztél, ezért kétségek támadtak benned? (Gondoljunk például Keresztelő János esetére!) Mit tanultál abból az esetből?