A SZEMBESZEGÜLÉS KEZDETE

Olvassuk el Ezsd 4:1-5 szakaszát! Az izraeliták maradéka vajon miért utasította vissza a többi nép segítségét, akik felajánlották, hogy részt vennének a templom felépítésében?

Első látásra kedvességnek, jó szomszédi gesztusnak tűnhetett a felajánlás, miért is kellett hát visszautasítani? Bizonyos értelemben a választ megtaláljuk a bibliaszövegben. Az „ellenségek” ajánlottak segítséget. Ellenségek? Ez erős utalás arra, hogy miért is reagáltak így az izraeliták.

Miért nevezi az Írás ellenségeknek ezeket a népeket? 2Kir 17:24-41 szakaszának magyarázata szerint más országokból telepítették be őket Samáriába és a környékére, miután a zsidókat elhurcolták Izraelből, az északi országból. Asszíria királya papokat küldött hozzájuk, akiknek meg kellett tanítaniuk az embereket az ország, vagyis Izrael Istenének a tiszteletére. Csakhogy az így kialakult vallási életbe belevették a kánaánita bálványokat is, Izrael maradéka pedig attól tartott, hogy a kevert vallási gyakorlat az ő templomi istentiszteletükbe is beszűrődik. Ezért volt a legjobb és legokosabb, amit csak tehettek, hogy azt mondják: „Köszönjük, nem!”

Idézzük fel, hogyan is jutottak idáig! Az őseik folytonos megalkuvása, a környező pogány vallásokkal való kapcsolata miatt pusztult el végül a templom és vitték fogságba a népet. Éppen ezért a templom újjáépítésének folyamatában még véletlenül sem akartak volna túl közel kerülni a szomszédaikhoz.

Még mi mutatja az idézett szakaszban (Ezsd 4:4-5), hogy helyes döntés volt az elzárkózás?

Gondoljunk csak bele, milyen könnyen próbálhatták volna igazolni a segítség elfogadását! Mi az üzenete 2Kor 6:14 versének ebben az összefüggésben?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: