A „szabatott” kifejezést Dán 9:24 versében találjuk. Az erre vonatkozó héber szó ugyan másutt nem fordul elő a Bibliában, de a zsidó irodalomban megtalálható, és azt jelenti, hogy „levágni valamiből, ami hosszabb”. Dániel 8. fejezete közli a kétezer-háromszáz éves próféciát, amelynek a kezdőpontja nem szerepel a fejezetben. Ebből logikusan következik, hogy amikor Dániel 9. fejezete megemlíti: négyszázkilencven év „szabatott”, akkor ezt az időt csak az előző fejezetben szereplő kétezer-háromszáz prófétai évből lehet „levágni”. Ugyan mi másból lehetne „leszabni”, mint egy másik, hosszabb idői próféciából?

Olvassuk el Dániel próféta könyve 8. fejezetét! A látomásnak melyik részéhez nincs magyarázat (lásd Dán 8:14, 26-27)?

Több oka is van annak, hogy összetartozik Dán 9:24-27 szakaszában a hetven hét próféciája és Dán 8:14 kétezer-háromszáz estére és reggelre vonatkozó próféciája: 1) mindkettő idői prófécia; 2) összekötik őket a „látomás” és az „értette”, „értsd meg” (Dán 8:26-27; 9:23) jellegzetes szakkifejezések; 3) mindkét próféciára Gábriel adott magyarázatot (Dán 8:16; 9:21); 4) a 8. fejezetben csak a kétezer-háromszáz estére és reggelre (amit néha napnak fordítanak) vonatkozó látomás maradt magyarázat nélkül; 5) a 8. fejezet tartalmazza a látomást, majd ennek egy részleges magyarázatát, míg a 9. fejezetben csak a magyarázat van, annak az egy résznek a magyarázata a 8. fejezetből, amely magyarázat nélkül állt – vagyis Dán 8:14 kétezer-háromszáz napos próféciája. A látomásnak ezt a részét nem értette Dániel (lásd Dán 8:27). Az Ezsdrás könyvéből nyert információ adja meg Dániel próféta könyve jövendöléseinek hiányzó darabkáit, nevezetesen hogy történelmileg mikortól számítandó az a prófétai idő, ami Krisztus szolgálatának és értünk végzett munkájának döntő elemeit jelzi.