Ezsd 7:1-10 és 8:1-14 szakaszában I. Artaxerxész engedélyezi Ezsdrásnak, hogy Jeruzsálembe menjen (Kr. e. 457-ben). Bárki csatlakozhatott hozzá, aki visszavágyott. Nem tudunk sokat a király és Ezsdrás kapcsolatáról, sem arról, hogy Ezsdrás az udvarban dolgozott-e. A 8. fejezet felsorolja azokat a családfőket, akik visszatértek – a papoktól kezdve a királyi házon át a zsidó lakosság egészéig. Tizenkét családot külön megnevez, jelezve, hogy kifejezetten emlékeztetni akar Izrael tizenkét törzsére.

A szakasz mintegy ezerötszáz férfit sorol fel, tehát a nőkkel és gyerekekkel együtt hozzávetőleg öt- vagy hatezren lehettek. Jóval kisebb volt ez a csoport, mint az első, akik még Zorobábellel és Jósuával tértek vissza.

Mit árul el Ezsd 7:1-10 szakasza Ezsdrásról?

Ezsdrás papi családból származó írástudó – pap lévén Áronnak, Mózes testvérének, Izrael népe első papjának volt a leszármazottja. Az Ezsdrás könyvében lejegyzett beszámolónak, ill. a zsidó tradíciónak köszönhetően a nevét ma is jó hír övezi. Nem tudni, hogy Artaxerxész király udvarában szolgált-e írnokként, vagy ez a kifejezés, amit Júdába érkezése után kezdett használni a korábbi feladataira, esetleg az ismereteire vonatkozik-e. Bizonyára Artaxerxész közelében dolgozott valamilyen tisztségben, ezért is küldhette el a király az expedíció vezetőjeként.

Ezsd 7:6 és 10 versei szerint Ezsdrás „bölcs írástudó”, vagyis tanító, aki „erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét”. A bölcsnek fordított kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „gyors”, utalva gyors felfogására és információkezelésére. Ezsdrás éles eszű férfi volt. Az is bizonyítja bátorságát és vezetői képességeit, hogy a király éppen őt választotta a Júdába visszatérő izraeliták csoportjának élére.

Figyeljük meg: Ezsdrás „erős szívvel törekedett keresni… az Úr törvényét” (Ezsd 7:10). Hogyan alkalmaznánk ezt az elvet ma, a saját életünkre?