JÓSÁG AZ EGYHÁZON BELÜL

Jób könyve elején Isten a saját jósága és a bűnös emberekkel való bánásmódja bizonyságaként mutat rá Jóbra és a hozzá való hűségére (lásd Jób 1:8). Különös módon hagyja, hogy a földi emberek életmódja alapján ítéljék meg az Ő hírnevét. Pál még azt is megfogalmazta, mennyire hisz Isten a „szentjeiben”, hiszen a gyülekezet közösségébe befogadta őket: „hogy most az egyház által megismertesse a mennyei fejedelemségekkel és hatalmasságokkal Isten sokféle bölcsességét” (Ef 3:10, ÚRK).

Vajon mi minden tartozik bele Ef 2:19 versében „az Isten házanépe” fogalmának körébe? E leírás szerint hogyan kell működnie a szervezett egyháznak?

Minden közösség vagy szervezet alapvető értékei megmutatkoznak abban, hogyan bánnak a tagjaikkal. Az egyháznak – Isten házanépének, Krisztus testének, a Lélek közösségének – a legfőbb hivatása, hogy e szerint és ennek megfelelően éljen. „Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik” (1Kor 14:33, RÚF). Isten igazsága, kegyelme és szeretete által bemutatott igazság, kegyelem és szeretet értékei szerint kell történnie mindennek az egyházban. A helyi gyülekezetektől kezdve a világegyház szervezetéig ezeknek az elveknek kell meghatároznia, hogyan vezetnek, hoznak döntéseket az egyházi vezetők, hogyan gondoskodnak a gyülekezeti közösség „legkisebbjeiről”. A tagok között időnként felmerülő vitás helyzetek megoldását is ezeknek az elveknek kell vezetnie. Ha nem tudunk tisztességesen és méltósággal bánni a tagjainkkal, vajon hogyan tudnánk úgy viszonyulni másokhoz? Amikor az egyházi szervezet embereket alkalmaz, nagylelkű munkáltatónak kell lennie, fontos az embert többre értékelni minden egyéb szempontnál, tenni kell az ellen, hogy igazságtalanul bánjanak a tagokkal. Elengedhetetlen, hogy a gyülekezet biztonságos hely legyen, ahol minden tag a tőle telhető legtöbbet megteszi a sebezhetőbbek védelme érdekében. A gyülekezeti közösség tagjainak különösen készen kell állni arra, hogy támogassák a szenvedőket, a szükségben lévőket a gyülekezet „családjában”.

Ezt parancsolta nekünk Jézus. Rámutatott, hogy ez nemcsak megváltoztatja a hívők közösségét, hanem a hitük valóságát is bemutatja, amit így bárki láthat. „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (Jn 13:34-35).


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: