Az evangélium szerinti élet

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36; János 3:16-17; Róma 8:20-23;

Efezus 2:8-10; 1János 3:16-17; Jelenések 14:6-7

„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk” (Ef 2:8-10).

Amint elkezdünk beszélni Isten parancsairól, kívánalmairól vagy útmutatásairól, azt kockáztatjuk (vagy az jelent számunkra is kísértést), hogy valahogy a tetteinkkel biztosíthatjuk magunknak a megváltást, esetleg másképpen nyerjük el Isten kegyét. A Biblia azonban újból és újból kijelenti, hogy bűnösök vagyunk, csak Isten kegyelméből üdvözülhetünk Jézus Krisztus által, helyettünk vállalt kereszthalála érdeméért. Ugyan mit lehetne ehhez még hozzáadni? Ellen G. White így írt erről a kérdésről: „Ha mindent összegyűjtenénk, ami az emberben jó, szent, nemes és kedves, és felvetnénk Isten angyalai előtt, hogy szerepet játszhatnak a megváltásunkban vagy érdemet szereznének nekünk, a gondolatot felségárulásként utasítanák el” (Faith and Works. 24. o.).

Tehát a szükségben lévők érdekében végzett kegyelmes és könyörületes tetteket nem lehet törvényeskedésnek tekinteni. Ellenkezőleg! Amint egyre jobban megértjük és értékeljük a megváltást, annál inkább felmérjük, hogy mi a kapcsolat Isten szeretete és a szegényekkel meg az elnyomottakkal való törődése között. A szeretetét élvezzük, ezért adunk mi is. Amikor látjuk, mennyire szeretett bennünket Isten, észrevesszük, hogy másokat is szeret, és azt kéri, hogy mi is szeretettel forduljunk feléjük.


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: