ADAKOZÁS, OSZTOZÁS

Megtérése után Pál apostol vállalkozott az evangélium hirdetésére a pogányok között. Isten sikeressé tette a munkáját, de közben komoly kérdések merültek fel a gyorsan terjedő keresztény hit zsidó gyökerei és Jézus pogány származású, új követőinek kapcsolatát illetően. A zsidó és pogány hátterű keresztény vezetők tanácskozásra gyűltek össze Jeruzsálemben, hogy megvitassák a kérdést és a bonyolult helyzetekkel kapcsolatban Isten vezetését kérjék. Erről a zsinatról és a határozatáról számol be Az apostolok cselekedetei 15. fejezete.

Pál szintén írt erről a gyűlésről Galata 2. fejezetében. A pogányok között végzett munkájával kapcsolatban még egy fontos elemét megemlítette a jeruzsálemi zsinaton kapott útmutatásnak: „Csak azt kérték, hogy emlékezzünk meg a szegényekről; ez az, amit én igyekeztem is megtenni” (Gal 2:10, RÚF). Az apostol a további szolgálata során is személyesen odafigyelt erre (lásd pl. ApCsel 20:35). Mint a jeruzsálemi őskeresztény gyülekezet, Pál is igyekezett szélesíteni a keresztény közösség látókörét, hogy minden hittestvért befogadjanak.

Hogyan kapcsolja össze Pál az evangéliumot a nagylelkű adakozással 2Kor 8:7-15 szakaszában?

Az apostol két ószövetségi gondolat alapján buzdította a hívőket, hogy legyenek nagylelkűek és törődjenek a nehéz körülmények között lévő hittestvéreikkel. Idézte azt a történetet, amikor Isten a pusztában gazdagon ellátta mannával az izraelitákat, ezzel példát szolgáltatott a gyülekezet közösségé­ben az adakozásra, a javak megosztására (lásd 2Kor 8:15). Zsolt 112:9 versét is említette: „Bőkezűen osztott a szegényeknek, igazsága megmarad örökké” (2Kor 9:9, RÚF). Pál kérte az olvasóit, hogy tudatosan adakozzanak. Rendszeresen tegyék félre a jövedelmük egy részét, hogy nehézség nélkül átadhassák, amikor ő vagy Titusz ellátogat a gyülekezetükbe összegyűjteni a jeruzsálemi szűkölködő keresztényeknek szánt adományaikat. Az egyik gyülekezet példájával bátorította a másikat a nagylelkűségre. „Mert ennek a szolgálatnak próbája által dicsőítik Istent azért az engedelmességért, amellyel vallást tesztek a Krisztus evangéliumáról, és a ti hozzájuk és mindenkihez való adakozó jószívűségetekért” (2Kor 9:13, ÚRK).

Hogyan állítsunk fel egy fontossági sorrendet, ha nem áll módunkban minden ügyre vagy szükséghelyzetre adni, amiről hallunk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: