Milyen példával érzékelteti Krisztus népének egységét Pál? Hogyan tette Jézus a „kettőt” „eggyé”? Ef 2:11-22; lásd még Gal 3:28!
Krisztus keresztje eltávolítja az embereket egymástól elkülönítő gátakat. A zsidó templomban falak választották el a hívőket, a férfiakat a nőktől, illetve a zsidókat a pogányoktól. Pál olyan nyelvezettel ír a zsidók és pogányok egységéről Krisztusban, ami egyaránt alkalmazható a nemzetek, embercsoportok, társadalmi rétegek és nemek közötti különbségek esetében is. „…békességet szerezve a kettőt egy új emberré teremtse önmagában” (Ef 2:15; RÚF). Ez jó hír, ami segít a pároknak igazán megérteni, hogyan lehetnek „egy testté” a házasságban. A Krisztusban való hit által a régen megosztott családok is kibékülhetnek.
Egy dolog bibliaszövegeket idézni a Krisztusban való egységről, de azt tapasztalni is már teljesen más. Hogyan változtatja meg Krisztus az életünket a gyakorlatban, ami által megélhetjük a megígért egységet és egységességet? Lásd pl. Róm 6:4-7; 2Kor 5:17; Ef 4:24-32!
„Képzeljünk el egy nagy kört, amelynek szélétől minden vonal a középpont felé halad! Minél jobban közelednek a vonalak a középponthoz, annál közelebb kerülnek egymáshoz…
Minél közelebb kerülünk Krisztushoz, annál közelebb kerülünk egymáshoz” (Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 152. o.).
„Az édesapa és az édesanya, a férj és a feleség… között ott áll Krisztus, a Közbenjáró, akár felismerik, akár nem. Nem lehet közvetlen kapcsolatunk másokkal csak általa, Igéje által, illetve ha Őt követjük” (Dietrich Bonhoeffer: The Cost of Discipleship. New York, 1979, The MacMillan Publishing, 108. o.).
Mennyire van közel a családunk vagy a gyülekezetünk családja a kör középpontjához? Milyen akadályt kell félretolni ahhoz, hogy a kapcsolatok valóban olyanok legyenek, amilyeneknek lenniük kell?
Letöltés |