SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 33:12-14; Ruth 1:16-18;

János 17:21-26; Galata 3:28; Efezus 2:11-22; 5:21–6:9

„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17:21).

A családi életben a különböző emberek más-más életszakaszban vannak. Az édesanyának és az édesapának nagy változást jelent, amikor gyerekeik lesznek, ez kihat az egész életükre. A gyerekek számára természetesen nagy átmenet a nem létezésből a létezésbe jutni. Majd a gyerekek is az élet különböző szakaszaiba érnek, kirepülnek, és talán nekik is saját gyerekeik lesznek.

A családban szülőként és gyerekként is egyaránt bűnös természettel küzdünk, ami miatt enyhén szólva nagy kihívást jelenthet a családi élet.

Jézus Krisztus az egész emberiség számára megbékélést szerzett a kereszten Istennel és az emberrel (Ef 2:13-16; Kol 1:21-23), de naponta kérnünk kell Krisztus kegyelmét, mert egyedül az teheti élő valósággá a családi egységet azok számára, akik hittel keresik. Ezt nap mint nap tapasztalnunk kell, de szerencsére Krisztus irgalma utat nyit ehhez.