A BÁRÁNY MENYEGZŐI VACSORÁJA

Olvassuk el Jel 19:6-9 verseit Jn 14:1-3 szakaszával együtt! Hogyan mutatja be a menyegzői vacsora a várva várt napot, amikor Krisztus együtt lehet népével?

Kétezer éve Krisztus otthagyta mennyei otthonát, hogy követőit egy menyegzői vacsorára hívja (Mt 22:1-14), amire akkor kerül sor, amikor menyasszonyával összeházasodik. „A menyegző azt a jelenetet szimbolizálja, amikor Krisztus átveszi országát. A Szent Várost, az Új Jeruzsálemet… az angyal »menyasszony«-nak, »a Bárány feleségé«-nek nevezi… A Jelenések könyvében a menyegzői vacsora vendégei: Isten népe (Jel 19:9). Ha vendégek, nem lehet menyasszonyként is ábrázolni őket… A Máté 22. fejezetében feljegyzett példázatból – amelyben szintén a menyegző a szimbólum – világosan kitűnik, hogy a vizsgálati ítélet megelőzi a menyegzőt. A menyegző megtartása előtt a király megtekinti a vendégeket, hogy lássa, felöltötte-e mindenki a menyegzői ruhát, a Bárány vérében megmosott és megfehérített hótiszta jellemet (Mt 22:11; Jel 7:14)” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 367-369. o.). A Vőlegény a halála és feltámadása után visszatért Atyja házába, hogy helyet készítsen népének (lásd Jn 14:2-3). Ők a földön maradnak és készülnek visszajövetelére. A világ végén Jézus újra eljön, hogy hazavigye őket Atyja házába. Jel 19:8 kijelenti, hogy a menyasszony ragyogó, tiszta gyolcsot kap Krisztustól. Ez azt mutatja, hogy Isten népe, akik belépnek a városba, nem tulajdonítanak érdemet a saját tetteiknek. A „fényes, tiszta gyolcs… a szentek igaz cselekedeteit” (RÚF) jelenti, ami a Krisztussal való egységük eredménye, mivel Ő bennük él. Ruháik tehát az Ő igazságát szimbolizálják, és azt, hogy a nép megtartja „az Isten parancsolatait és a Jézus hitét” (Jel 14:12). Míg Jézus a földön járt, példázatot mondott egy menyegzőről. Az egyik vendég a saját ruháját akarta viselni a király által biztosított öltözet helyett, ezért kihajították az esküvőről (Mt 22:1-14). Jel 3:18 arra mutat rá, hogy Isten végidei népének Krisztus igazságának palástjára, a hit és a szeretet aranyára, valamint a Szentlélek szemgyógyító írjára van a legnagyobb szüksége. Jézus felajánlotta a laodiceaiaknak, hogy „vegyék” meg tőle ezeket az ajándékokat. Ez arra utal, hogy kér valamit cserébe azért, amit felajánl. Az önelégültségünket és a magunkban való bizalmat elhagyjuk azért, hogy hűségesen engedelmeskedjünk Krisztusnak és az Ő érdemeiben bízzunk.

Nem a saját cselekedeteink üdvözítenek, mégis milyen „igaz” cselekedeteink vannak, amelyek megmutatják, hogy milyen életet élünk valójában?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
2019. 1. negyedév

A jelenések könyve

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: