Olvassuk el Jel 7:4-8 részét! Mi a száma Isten elpecsételt népének? Mi a jelentése ennek a számnak?

Amikor elhangzik az elpecsételtek száma, az jelzi az elpecsételés végét. János hallja, hogy a számuk száznegyvennégyezer, Izrael tizenkét törzséből. A szám jelentése itt nem szó szerinti, hanem arra utal, amit jelképez. Tizenkétszer tizenkétezer tesz ki száznegyvennégyezret. A tizenkettő Isten népét jelképezi: Izrael törzseit, valamint a tizenkét apostol alapjára felépült egyházat (Ef 2:20). Tehát a száznegyvennégyezer Isten végidei népének teljességére utal: „az egész Izráel” (zsidók és pogányok), akik felkészültek Krisztus visszatérésére (Róm 11:26; 1Kor 15:51-53).

Egyértelmű, hogy A jelenések könyve 7. fejezetében felsorolt tizenkét törzset nem szó szerint kell érteni, mert Izrael tizenkét törzse, amibe beletartozott az északi és a déli ország, ma már úgy nem létezik. Az északi ország tíz törzsét az asszír hódítás idején fogságba vitték (2Kir 17:6-23), elvegyültek más népek között. Tehát a judaizmus ma nem a tizenkét törzsből áll.

A jelenések könyve 7. fejezetében a tizenkét törzs felsorolása nem olyan, mint amit a Szentírás másutt ad (vö. 4Móz 1:5-15; Ez 48:1-29). Júdát említi elsőként (Jel 7:5) Rúben helyett (vö. 4Móz 1:5). 4Mózes 1. és Ezékiel 48. fejezetében szerepel Dán és Efraim, amelyek Jelenések 7. fejezetének listájából kimaradtak, helyettük József és Lévi került be (Jel 7:7-8). Dán és Efraim kihagyásának nyilván az az oka, hogy az ószövetségi korban ez a két törzs hitehagyóvá és bálványimádóvá vált (1Kir 12:29-30; Hós 4:17).

Nem történelmi, hanem lelki A jelenések könyve 7. fejezetének listája a törzsekről. Dán és Efraim hiánya azt jelzi, hogy Isten elpecsételt népe között nincs helye e két törzs hűtlenségének. Az Újszövetség az egyházra is mint Izrael tizenkét törzsére utal (Jak 1:1). A 7. fejezet tizenkét törzse Isten mindvégig kitartó, teljes népét szimbolizálja, zsidókat és pogányokat.

A Bibliában milyen bizonyosságot ad Isten azoknak, akik a megpróbáltatás idején élnek?

A NAGY SOKASÁG

Olvassuk el Jel 7:9-10 verseit! A szentek mely csoportját látja ekkor János? Hogyan írja le őket? Honnan jönnek? Mit kiáltanak Isten trónja előtt?

János megszámlálhatatlanul nagy sokaságot lát, akik „a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében” (Jel 7:14, RÚF). Különleges csoportot képeznek, akik minden küzdelmük ellenére hűségesek maradtak Jézushoz. A hűségüket az szimbolizálja, hogy Jézus tökéletes igazságának ruháiba öltöztek. A Bibliában gyakran előfordul a „nyomorúság” szó, arra utalva, amit a hívők a hitük miatt szenvednek el (lásd pl. 2Móz 4:31; Zsolt 9:10; Mt 24:9; Jn 16:33; Róm 5:3). Ezért a nagy sokaság alatt érthetjük a korszakok során a hitükért szenvedő minden megváltottat, noha vannak adventisták, akik ezt a csoportot másik utalásnak tartják a száznegyvennégyezerre.

A kegyelem általi üdvösség nagyszerű gondolatát látjuk a megszámlálhatatlanul nagy sokaságról szóló jánosi leírásban, mint ahogyan az egész Bibliában is. A megváltottak egyedül Krisztus igazsága árán kérhetik az üdvösséget, az örök életet, az új eget és új földet, amit csak kegyelemből kaphatnak meg.

„A trónhoz legközelebb azok állnak, akik egykor Sátán ügyéért buzgólkodtak, de aztán tűzből kikapott üszögként mélységes, lelkes odaszentelődéssel követték Megváltójukat. Majd azok következnek, akiknek a jelleme hazug és hitetlen környezetben jutott el a keresztény tökéletességre, akik tisztelték Isten törvényét, amikor a keresztény világ érvénytelennek mondta; és azok az embermilliók, akik a korszakok hosszú során mártírként szenvedtek hitükért. Mögöttük pedig a ťnagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból és népből és nyelvből… a trón előtt és a Bárány előtt… fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágakŤ (Jel 7:9). Harcuknak vége, a győzelmet kivívták. A versenyt megfutották és megnyerték. A pálmaág a kezükben győzelmüket szimbolizálja; a fehér ruha pedig Krisztus makulátlan szentségét jelképezi, amely most már az övék” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 567. o.).

Krisztus valóban befedett minket igazságával, ami a hit ajándéka, de hogyan őrizhetjük meg a hitünket? Hogyan maradhatunk hűségesek a próbák, a szenvedések között és a kellemes időben, a jólétben is? (Lásd 5Móz 8:11-17!)