Méltó a Bárány

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Ezékiel 1:5-14;

Apostolok cselekedetei 2:32-36; Efezus 1:20-23;

Zsidók 10:12; Jelenések 4; 5

„Ne sírj: ímé győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét” (Jel 5:5).

Az elmúlt héten Krisztus üzeneteit tekintettük át, amelyeket földi népének küldött. János látomásának színtere most a földről áttevődik a mennybe; azokra a dolgokra összpontosít, „amiknek meg kell lenni ezután” (Jel 4:1) – a jövőre.

A 4. és 5. fejezet látomása a mennyei trónterem történéseit mutatja. E két fejezet képei szimbolikusan jelenítik meg Isten uralmát a történelem felett, valamint a megváltási tervet. Mielőtt azonban Isten feltárná a jövőt, megmutatja, hogy Krisztus mennyei főpapi szolgálatának a szerepe központi a földi dolgok feletti hatalma és az emberiség megváltása szempontjából. A 4. és 5. fejezet tehát a menny nézőpontjából adja a könyv hátralevő részé­ben feljegyzett, jövőbeli események magyarázatát.

Arra is felfigyelhetünk, hogy míg a hét gyülekezetnek szóló üzenet nyelvezete viszonylag egyértelmű, innentől kezdve a könyv inkább szimbolikus lesz, amit nem mindig könnyű magyarázni. A szókészlet Isten népének ószövetségi történelméből származik. A jelenések könyvének helyes értelmezése megkívánja, hogy szimbolikus nyelvezetét megfelelően értsük az Ótestamentum fényében.


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: