„A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt,

és a belső részekig ható csapások”

(Péld 20:30 – Károli ford.).

Még nem köszöntem meg Neked

a sebeket, a kékeket,

a belső részekig ható

próbákat itt, az elhaló

sóhajokat, az éjeket –

még nem köszöntem meg Neked.

De lassan érti már a hit

formáltatásom titkait.

Már lassan-lassan felfogom,

milyen hálára van okom

próbáidért, bár fájva fáj,

s nyomot hagy bennem mindahány.

Kerülni őket hasztalan,

s a nehezük még hátra van.

Tudom: még nem kész gyermeked,

URAM, és TE is szenveded

fájdalmaim, hogy értsem ezt:

micsoda áldás – a kereszt!