Olvassuk el Mt 4:8-9 verseit! Mi volt Jézus harmadik megkísértése a pusztában?
Büszkén és arrogánsan Sátán a világ jogos uralkodójának nevezte magát, mintha övé lenne a föld minden gazdagsága és dicsősége. Igényt tart minden élő tiszteletére, mintha ő teremtette volna a földet. Micsoda sértés ez Istennek, a Teremtőnek! A gonosz ezzel tanújelét adta, hogy pontosan tudja, mi az imádat lényege: tisztelettel hódolni a világegyetem jogos ura előtt.
Hasonlítsuk össze a három héber fiatal tapasztalatát Dániel próféta könyve 3. fejezetében (főleg a 8-18. versekben) a Jel 13:4 és 14:9-11 verseiben bemutatott végidei hatalommal! Mi forog kockán az utolsó időben? Mi a leglényegesebb kérdés mindkét beszámolóban?
Kain és Ábel történetétől kezdve a három héber fiatalon át egészen a „fenevad bélyegének” (Jel 16:2) végső eseményeiig Sátán arra törekszik, hogy hamis istentiszteleti rendszert állítson fel, ami az embereket elfordítja az igaz Istentől, és még ha csak rejtetten is, de önmaga felé irányíthatja a tiszteletüket. Végtére is már Ádám és Éva bukása előtt az volt a célja, hogy hasonló legyen Istenhez (Ézs 14:14). Nem csupán véletlen, hogy amint a három fiatalt halálosan megfenyegették, ha nem hajlandóak imádni egy „állóképet”, az utolsó időben Isten hűséges népét is halálosan megfenyegetik, ha nem imádják a „fenevad képét”. De miért is imádnánk bármilyen „képet”, amikor az igaz Istent kell tisztelnünk?!
„Fontos tanulságokat kell levonnunk abból, ami a héber ifjakkal Dura mezején történt… Az Isten népe előtt álló gyötrelmes idő megingathatatlan hitet igényel. Meg kell mutatniuk, hogy imádatuknak Ő az egyedüli tárgya, és semmilyen áron, még az életük árán sem lehet őket rábírni arra, hogy akár egy kicsit is kiegyezzenek a hamis imádattal. A hűséges szív számára az örök Isten Igéje mellett bűnös, halandó emberek parancsai elvesztik jelentőségüket. Az igazságnak engedelmeskednek, legyen bár börtön, száműzetés vagy halál a következménye” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 317. o.).
Hányféle úton-módon tapasztalhatunk kísértést arra, hogy ne egyedül Istent imádjuk, aki valóban méltó az imádatunkra? A hamis istentisztelet milyen szempontból jelenthet burkoltabb fenyegetést, mint ahogy azt gondolnánk? Minek az imádata kísérthet bennünket akár most is?
Letöltés |