Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó, „Az igaz­ságot kereső” c. fejezet, 88-95. o. és a „Zsidó és pogány” c. fejezet, 125-133. o.

„A gyűlés, mely eldöntötte ezt az ügyet, az apostolokból, a zsidó- és a pogány-keresztény gyülekezetek építésében kiemelkedő tanítókból, valamint a különböző helyek választott képviselőiből állott. Jelen voltak a jeruzsálemi vének, az antiókhiai kiküldöttek és a legbefolyásosabb gyülekezetek képviselői. A gyűlés az érthető határozat parancsaival egyetértésben és az isteni akarat által alapított egyház méltóságával intézkedett. Tanácskozásuk eredményeként mindnyájan látták, hogy Isten maga válaszolta meg e kérdést akkor, amikor a Szentlelket a pogányokra is kiárasztotta. Megértették, hogy feladatuk a Lélek vezetésének követése. Nem az összes keresztényt hívták meg, hogy szavazzanak e kérdésben. Az ťapostolok és vénekŤ – befolyásos és jó ítélőképességű férfiak – fogalmazták meg és adták ki a határozatot, melyet a keresztény gyülekezetek általánosan elfogadtak. Mindazonáltal a határozat nem mindenkinek tetszett; becsvágyó és magabízó testvérek csoportja nem értett ezzel egyet. Ezek a férfiak magukra vállalták, hogy saját felelősségükre kezükbe veszik a művet. Megengedték maguknak a zúgolódást és a hibakeresést. Új terveket javasolva, ama emberek munkájának lerontására törekedtek, kiket Isten az evangélium üzenetének tanítására rendelt. Kezdettől fogva akadályokkal találkozott az egyház, és így lesz ez az idők végeztéig” (i. m. 130. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Amennyiben nézeteltérések alakulnak ki a gyülekezetben, a héten vizsgált beszámoló fényében milyen lépéseket tehetünk a konfliktusok feloldásáért? Teológiai jellegű volt az egyik kérdés, amivel az egyháznak itt meg kellett birkóznia, mégis mit tanulhatunk az esetből, ami segíthet, ha kulturális, politikai vagy akár etnikai helyzetek veszélyeztetik a gyülekezet egységét? Milyen fontos elvet találunk ebben a történetben?

2. Olvassuk el újból az előbbi idézetet Ellen White-tól! Az eset jól végződött, de voltak, akik mégsem örültek. Mi a tanulsága ennek a szomorú realitásnak?

ÖSSZEFOGLALÁS: Az őskeresztény egyházat olyan belső küzdelmek fenyegették számos dologgal kapcsolatban, amelyek hatása tragikus lehetett volna. Láttuk, hogyan tudták feloldani a konfliktusaikat, elkerülve a szakadást, mert követték a Szentlélek vezetését és hallgattak Isten Igéjére.