NEHÉZ MEGOLDÁS

Komoly bizalomra volt szükség az antiókhiai gyülekezet részéről ahhoz, hogy képviselőiket elküldjék Jeruzsálembe, amikor a legjobb megoldást akarták megtalálni a problémára. Az apostolok és vének hosszú órákon át tartó megbeszélése után Jakab, Jézus testvére, aki az összejövetel vezetője lehetett, ítéletet hozott a teendőkkel kapcsolatban (ApCsel 15:13-20). A zsinat egyértelműen elhatározta, hogy amennyiben a pogányok keresztények kívánnak lenni, nem kell előbb áttérniük a zsidóságra, sem betartaniuk a ceremoniális törvény minden részét, benne a körülmetélkedést.

Olvassuk el Jer 12:14-16 és Ám 9:11-12 verseit! Mit jövendöltek meg az ószövetségi próféták az Izraellel szomszédos népekről?

Ámósz 9. fejezetéből idézett Jakab, de más ószövetségi prófétáknál is találunk utalást a népek üdvösségére. Istennek mindig is az volt a szándéka, hogy az egész világot megmentse Izrael bizonyságtétele és tapasztalata révén. Már Ábrahám elhívásába is belefoglalta az áldást, ami a pátriárka és utódai által jut el minden néphez (1Móz 12:1-3). A Szentlélek vezetése, Péter, Barnabás és Pál szolgálata, számos pogány ember megtérése olyan bizonyítéknak számított, amit nem lehetett félresöpörni. Ezek segítettek a jeruzsálemi keresztény közösség vezetőinek felismerni, hogy számos ószövetségi prófécia teljesedett. Valójában Isten már korábban adott olyan törvényeket, amelyek iránymutatóak voltak Izraelben a pogányokra vonatkozóan, hogy milyen korlátozások vonatkoznak rájuk (3Mózes 17. és 18. fejezet). Jakab a döntést ismertetve szintén utalt ezekre (ApCsel 15:29). Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Isten a Jézusban való megváltás elfogadására, a népe közé hívja a pogányokat. A Szentlélek elvezette az egyházat a Szentírás mélyebb megértésére és olyan meghatározó igazságokat mutatott be nekik, amelyeket azelőtt nem ismertek fel. ApCsel 15:30-35 szakasza közli, hogyan fogadták az antiókhiai hívők a jeruzsálemi döntést: „Amikor felolvasták, megörültek a bátorításnak” (ApCsel 15:31, RÚF). Az apostolok cselekedeteiben kiemelkedő példát láthatunk arra, hogyan hárított el az őskeresztény egyház egy komoly, az egységet fenyegető krízist azzal, hogy engedelmeskedtek Isten Igéjének, valamint a szeretet, az egység, a bizalom alapállásából követték a Szentlélek vezetését.

E beszámoló szerint tehát mennyire fontos nemcsak meghallgatni, amit mások mondanak, hanem azt is számításba venni, hogy talán igazuk van, még ha nem is azt mondják, amit hallani szeretnénk?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: