Egység az őskeresztény egyházban

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 1:12-14; 2:5-13,

42-47; 4:32-37; 5:1-11; 2Korinthus 9:8-15; Jelenések 14:12

„Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban” (ApCsel 2:42, RÚF).

Az egyház egységét a Jézusban, azaz az igazságban való közös, lelki tapasztalat adja. „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha énáltalam” (Jn 14:6). Az erős kötelékek a közös lelki út és tapasztalatok során kovácsolódnak. Ez történt a korai adventistákkal is a Miller-mozgalomban. Szívből összekötötte őket, amit 1844-ben együtt átéltek, miközben megpróbáltak magyarázatot találni a csalódásukra. Ebből született meg a Hetednapi Adventista Egyház, majd így ismerték fel az advent előtti ítélet igazságát és mindazt, ami ebből következik.

Jézus mennybemenetele után a tanítványok tapasztalata bizonyság Isten Igéjének, az imának és a közösségnek az ereje mellett, amelyek az igen eltérő hátterű hívők között egységet és összhangot tudtak létrehozni. Még ma is lehetséges ugyanez!

„Állítom, hogy az istentiszteletnek különösen fontos eleme a közösség… Semmi sem helyettesítheti a keresztény felismerését, hogy lelki kötelék egyesíti a többi hívővel és Jézus Krisztussal… Jézus Krisztus először önmagához vonja az embert, majd pedig testében, az egyházban mindig egységre vezeti más hívőkkel” (Robert G. Rayburn: O Come, Let Us Worship. Grand Rapids, 1980, Baker Book House, 91. o.).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: