Mire figyelmeztette Pál az efezusi vezetőket ApCsel 20:25-31 verseiben? Mit kellett tenniük, nehogy ez bekövetkezzen?

Szolgálata során Pál gyakran ütközött ellenállásba, és tudta, hogy nehéz lesz megőrizni Jézus Krisztus evangéliumának tisztaságát. Az efezusi vezetőknek mondott búcsúbeszédében az őrálló hasonlatával (Ez 33:1-6 versei nyomán) mutatta be vezető társainak, hogy ők is felelősséggel tartoznak az evangélium védelméért. Legyenek hűséges pásztorai gyülekezeteiknek! A „ragadozó farkasok” (RÚF, ÚRK) vagy „gonosz farkasok” (Károli) kifejezéssel a hamis tanítókra (ApCsel 20:29) utal az apostol, és ez Jézus hasonló figyelmeztetésére emlékeztet azokkal kapcsolatban, akik „juhoknak ruhájában” jelennek meg (Mt 7:15). Röviddel Pál intésének elhangzása után a hamis tanítók valóban fel is léptek és megtámadták az apostol által alapított ázsiai gyülekezeteket. Ef 5:6-14 és Kol 2:8 verseiben láthatjuk a kis-ázsiai gyülekezeteknek szóló apostoli figyelmeztetések példáit.

Olvassuk el 2Tim 2:14-19 és 3:12-17 verseit! Pál tanácsa szerint hogyan kellett Timóteusnak szembeszállnia a hamis tanítókkal az egyház egységének megőrzése érdekében?

Először is, Timóteusnak ismernie kellett a Bibliát, mint aki „helyesen hasogatja az igazságnak beszédét” (2Tim 2:15). A haszontalan viták és spekulációk ellenszere az, ha helyesen értjük és tanítjuk az Isten által adott Igét. A Biblia igazságait megfelelően kell értelmezni, hogy a Szentírásnak egyetlen részét se állíthassa szembe az ellenfél a Biblia teljes képével. Útját kell állni a félremagyarázásoknak, amelyek miatt emberek elfordulnak Jézus hitétől. A lényegtelen és másodlagos kérdéseket alá kell rendelni Isten Igéje elveinek, amelyek ténylegesen felkészítik a hívőket arra, hogy az életük győztes legyen Krisztusban. Pál második tanácsa Timóteusnak szólt, hogy „A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben” (2Tim 2:16, RÚF). Egyedül az igazság vezet a hívők közötti istenfélelemhez és összhanghoz. Timóteusnak azért kell kerülni az efféléket, az övéit is az ilyen hibáktól való tartózkodásra biztatva, mert az ilyesmi járványként végigsöpörhet a gyülekezeten (2Tim 2:17). Az egyház és a gyülekezet egységét fenyegető hamis tanítás ellenszere végeredményben az Isten Igéjének való engedelmesség (2Tim 3:14-17).

Egyházunk hogyan védekezhet azokkal szemben, akik hamis tanításokkal megoszthatnak bennünket?