Uram, a mindennapi kenyerem

mindenkoron drága Igéd legyen!

Benne láthassam nap mint nap kegyelmed,

hogy szólsz, hogy hívsz, hogy legyek olyan gyermek,

mint Sámuel, ki halló füllel hallott,

s legyek kőszírt, melyet ha vihar csapkod,

akkor se rezdül. Rendületlenül állva

kapaszkodik az Ige talajába,

mint ki tudja, hogy vannak „éhezések”

nyomán fellépő bűnök, tévedések.

Vigyázzon, hogy naponta tápláltasson

kenyereddel, és hűtlenül ne hagyjon

egy morzsát se szétszóródni a szélbe,

de vigyázza, óvja, szeresse, féltse;

adja tovább, hirdesse szüntelen:

– Igéd a mindennapi kenyerem!