Öt nappal Pál Cézáreába történő átszállítása után egy csoport fontos zsidó vezető – a főpap, a Szanhedrin néhány tagja és egy Tertullus nevű jogász – érkezett Jeruzsálemből, és hivatalosan előadták az apostol elleni panaszukat Félix előtt (ApCsel 24:1-9).
Ez az egyetlen eljárás Az apostolok cselekedeteiben, amelyben a vádolók jogászt fogadtak. Tertullus beszédében egy érdekes stratégiával igyekezett elnyerni a helytartó jóindulatát. Nem volt igaz, hogy a zsidók Félix ideje alatt békében éltek. Sőt, egy helytartó sem nyomta el annyira a népet és nem volt olyan erőszakos, mint ő, az elnyomás pedig igen erős, ellenséges érzést szított a zsidók között a római uralommal szemben. Tertullus találékonyan a helytartó adminisztratív politikájára hivatkozva próbálta őt meggyőzni, hogy csak súlyos elnyomással érheti el a politikai stabilitást ebben az ügyben. Ezek után három vádat hozott fel Pál ellen: 1) állítása szerint folyamatosan lázadást szított a birodalomban a zsidók között (ApCsel 24:5); 2) a nazarénusok vezetője volt (ApCsel 24:5), amivel arra utalt, hogy a kereszténység csupán egy zavargást keltő mozgalom; és 3) meg akarta szentségteleníteni a jeruzsálemi templomot (ApCsel 24:6).
Olvassuk el ApCsel 24:10-19 szakaszát! Hogyan felelt meg Pál minden egyes vádra?
Pál két kijelentése cáfolta a vád állításait: 1) az ázsiai szemtanúk hiánya (ApCsel 24:18-19) már önmagában meghiúsíthatta volna az eljárást, 2) a zsidók pedig csak Pálnak a Szanhedrin előtti kihallgatásáról számolhattak be, ami egy héttel korábban történt (ApCsel 24:20). Tehát mással nem vádolhatták, csak azzal, hogy hitte a halottak feltámadását (vö. ApCsel 23:6).
Félix azonnal felmérte Pál érveinek a súlyát, azért is, mert valamennyire ismerte a kereszténységet, talán zsidó felesége, Druszilla révén. Elhatározta, hogy elnapolja az eljárás folytatását (ApCsel 24:22). Félix válasza (ApCsel 24:24-27) sok mindent elárul a jelleméről: halogatott, meg lehetett vesztegetni és megalkuvó volt. Pálnak nem lehetett sok esélye az igazságos eljárásra egy Félixhez hasonló ember előtt.
Olvassuk el ApCsel 24:16 versét! Az apostol elmondta, hogy mindig arra törekedett: „botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek előtt mindenkor”. Mit jelent ez? Mi az, amin talán változtatnunk kell, hogy ugyanezt elmondhassuk magunkról?
Letöltés |